Judit
3 °C
6 °C

Senkinek sem kell a magyar alma

2006.08.11. 16:26
Magyarországon jelenleg mintegy 500 ezer tonna alma terem évente, pedig a rendszerváltás előtt az évi 1 millió tonnát is meghaladta a termés. A magyar almaexport pedig az utóbbi években gyakorlatilag nullára csökkent.

Az alma- és körtetermesztés jövőjével foglalkozó, Budapesten megrendezett háromnapos nemzetközi gyümölcstermesztési konferencia, a Prognosfruit alkalmából tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a magyar gazdák elsősorban fajtaváltással, az eladható fajtaválaszték kialakításával maradhatnak meg a piacon. A magyar almatermesztés jelentős visszaesésének oka - meghatározó módon - az orosz piac elvesztése volt. Ennek hátterében egyrészt finanszírozási, másrészt minőségi problémák álltak a rendszerváltást követően.

Szabó József, a FruitVeb Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a magyar almaexport az utóbbi években gyakorlatilag nullára csökkent. A kivitel az utóbbi egy-két évben indult újra, és jelenleg mintegy 5-7 százalékát teszi ki az össz-termelésnek. (Jelenleg a magyar almaexport évi 5000-7000 tonna, ami megegyezik a Magyarországra behozott alma mennyiségével.) Elsősorban a balti államokba és az orosz piac egy részére lehet eladni ismét a magyar almát.

Kállay Tamás, a téma magyarországi tudományos szakértője elmondta: Magyarországon az alma- és a körteültetvények általában elöregedtek. Ezeket folyamatosan fel kell újítani, és az úgynevezett piros fajtákat - így a Jonathant - fel kell váltani a jelenleg eladható fajtákkal, például a Goldennel.

A termelők egy tonna almáért átlagosan 60 ezer forintot kapnak, a szakértők szerint azonban el kellene érni a 100 ezer forintos tonnánkénti árat. Így jelenleg az alma ágazat éves árbevétele mintegy 30 milliárd forint körül mozog. A megtermelt almamennyiség mintegy 50 százaléka úgynevezett ipari felhasználású.