Ambrus
-7 °C
3 °C

Új haladék kényszervállalkozóknak

2003.10.02. 10:57
A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az APEH se büntesse meg azokat a cégeket, amelyek 2004 nyaráig hajlandók átalakítani a színlelt szerződéseket, tudta meg a Magyar Hírlap.
Fellélegezhetnek a kényszervállalkozók és főként munkaadóik, ha a parlament is elfogadja a kormány azon javaslatát, hogy mentesüljenek az adó- és járulékkülönbözet visszamenőleges megfizetése alól azok a cégek, amelyek 2004. június 30-áig tartalmunknak megfelelően átalakítják az úgynevezett színlelt - vagyis valójában munkaviszonyt palástoló - vállalkozási, illetve megbízási szerződéseket, közölte a Magyar Hírlap. Az adótörvények módosításáról szóló törvényben található javaslat azokra a munkaadókra vonatkozik, amelyeknél 2003. július 1-je és 2004. június 30-a között színlelt szerződésre bukkannak a munkaügyi vagy az adóellenőrök. Az indoklás szerint a moratórium célja a leplezett szerződések visszaszorítása, az adózók jogkövető magatartásának erősítése.

Teljes büntetlenség

Ezzel a lépéssel teljes büntetlenséget biztosítana a kormányzat az érintett munkaadóknak, hiszen a legfeljebb hatmillió forintig terjedő munkaügyi bírság alól már idén júliustól fél évre szóló moratóriumot nyújtott azok számára, akik hajlandók átalakítani a szerződéseket. Ha az Országgyűlés is áldását adja, ezúttal a lényegesen nagyobb kiadást jelentő adójogi következmények alól is mentesülhetnek a cégek. (Az adórevizorok öt évre visszamenőleg behajthatják a munkaadók által megspórolt adókat és járulékokat, s még bírsággal is megtoldhatják a büntetést.)

Az örző-védők nem változtatnak

A leginkább érintett s fele-fele arányban alkalmazottakat és alvállalkozókat foglalkoztató őrző-védő cégek vezetőinek éppen ezért nagy kő esett le a szívükről a javaslat hallatán. Nem mintha szándékukban állna gőzerővel munkaszerződéssé alakítani a kifogásolt kontraktusokat. "A jelenlegi piaci helyzet nem teszi lehetővé, hogy a cégek dolgozóikat munkaviszonyban alkalmazzák, hiszen annak adóterhei lényegesen nagyobbak, mint az alvállalkozói viszonynak" - véli Vörösmarti Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Kamara elnöke. A kamara abban bízik, hogy a moratórium időt ad arra, hogy a kormányzattal közösen alternatív megoldást dolgozzanak ki. Az év elején ugyanis kormányhatározat született arról, hogy új törvény szükséges a polgári biztonságvédelemről, amely tisztázná, milyen esetekben köthető alvállalkozói szerződés, s mely esetekben kötelező a munkaviszony.