Sztrájk egy magyarért Angliában

Tizenöt angol munkást bocsátottak el február végén egy angliai erőműből. A helyi Nottingham Evening Post című újság beszámolója szerint a kirúgásokra egy bejelentés nélküli sztrájk nyomán került sor. A munkabeszüntetéshez pedig az vezetett, hogy az angolok tiltakozni akartak a külföldi, magyar dolgozók foglalkoztatási feltételei miatt. A magyarok ugyanis lényegesen kevesebb pénzt kaptak ugyanazért a munkáért, mint az angolok.

Az Index megtalálta azt a magyar hegesztőt, aki afféle önkéntes szakszervezeti vezetőként a magyarok bérezésének rendezése érdekében tárgyalt, és akinek az üzemből történt eltávolítása saját elmondása és az angol lap beszámolója szerint is közvetlen kiváltója volt a bejelentés nélküli sztrájknak. Bitó Barnabás szerint a történet azzal kezdődött, hogy bár az erőmű őket alkalmazó osztrák alvállalkozója figyelmeztette a magyarokat, nem beszélhetnek bérükről az angoloknak, a fizetésbeli különbségekre mégis fény derült.

Aki beszél, hazamegy

Tavaly júniusban indultak a magyar munkások Angliába. A cottami a széntüzelésű erőmű uniós támogatással történő korszerűsítésén egy osztrák alvállalkozó, az SFL munkásaiként kezdtek dolgozni. Bitó Barnabás szerint már a szerződések aláírását követően figyelmeztették őket: javadalmazásukról kinn nem beszélhetnek, fizetésüket titokban kell tartaniuk az angol munkások előtt. A hegesztők és lakatosok bére Bitó tájékoztatása szerint egyébként bruttó 300 ezer forint volt, illetve emellett 300 fontot, azaz mintegy 111 ezer forintot kaptak ellátásként, szállásukat biztosították. Bitó szerint a magyar viszonyok között nagyon is jónak minősülő kereset a hasonló munkakörben levő angolok bérének csak fele-harmada. Különösen, ha a figyelembe vesszük, hogy a magyar munkások rengeteg túlórára kényszerültek, amelyeket nekik senki nem fizetett ki - hangsúlyozta Bitó. Szerinte mindez magyarázza, miért kapták meg a figyelmezetést még kiutazásukkor: aki a bérekről beszél az angolok előtt, az mehet haza. Bitó Barnabás hangsúlyozta: az angol előírások szerint 19,50 eurós órabér mellett hétszáz fontos szociális ellátásként kapott pénz illeti meg a minősített hegesztőket - az angol szakszervezetek ezt a bérezést követelnék a külföldről érkező munkásoknak is.

Az első alkalommal még augusztusban derült fény a bérkülönbségre Bitó szerint, akkor négy munkást küldtek haza, de az ügynek nem lett különösebb következménye. A tavalyi év végén, az idei elején azonban újra előkerült a kérdés: Bitó Barnabás szerint maga jelezte az angolok addigra már megismert szakszervezeti vezetőinek is a bérkülönbséget, akik erről tudomást szerezve az erőmű vezetéséhez fordultak. A később a sztrájk kapcsán a Nottingham Evening Postnak nyilatkozó Martin Allen, a GMB nevű szakszervezet helyi szervezője azt mondta: érthető az angol munkások aggodalma, a külföldről érkező dolgozókat nem szabad sem előnyben, sem hátrányban részesíteni.

Sztrájk

A sztrájk azonban nem közvetlenül ezzel összefüggésben tört ki, legalábbis Bitó Barnabás és a NEP egybehangzó beszámolója szerint: az angol dolgozók akkor tették le váratlanul és előzetes bejelentés nélkül a munkát, amikor kiderült, Bitó nem dolgozhat tovább az erőműben. A magyar munkás elmondása szerint miután az angol szakszervezetek tárgyalásokat kezdeményeztek az erőmű felső vezetésével a bérprobléma rendezéséről, őt kvázi szakszervezeti megbízottként az erőművezetés küldte haza Magyarországra, hogy a magyar munkások itteni megbízóival tárgyaljon. Az osztrák SFL-nek ugyanis két, Magyarországon bejegyzett, ugyancsak osztrák tulajdonú cég szervezte, vizsgáztatta, illetve foglalkoztatta a munkásokat. Itthon a tárgyalási kísérletek is meghiúsultak, sőt, Bitónak felmondtak. Ezek után saját költségén még visszament Angliába, ahol szállásáról a holmiját már kirámolták, és az osztrák cég ottani képviselője azt közölte, egy percet sem maradhat ott, munkára pedig ne is jelentkezzen. Más lehetőség híján Bitó Barnabás mégis az erőmű területén, egy konténerben aludt, itt találtak rá reggel az angolok, akik a történtek és a bérkülönbség elleni tiltakozásul azonnal munkabeszüntetés mellett döntöttek. A törvénytelen sztrájk miatt 15 angol dolgozót is elbocsátottak.

A magyarok maradtak

Bitó szerint az eredetileg kiutazó hatvan magyar munkásból harmincan Cottambe, harmincan egy közeli másik telepre kerültek. A cottamiak közül tizenegynéhányat még januárban hazaküldtek, de helyükre - a korábbi feltételekkel egyező bérezéssel - újakat vettek fel. Bitó Barnabás most ügyvédhez fordul munkaviszonya megszüntetése miatt.

Az SFL-nek a munkásokat szervező két magyarországi cég egyike a soproni TPS kft. A cég osztrák vezetője az Indexnek telefonon azt mondta, hogy a magyar munkások az angolokkal egyező bért kaptak, és további tájékoztatást ígért írásban, mely helyett azonban később csak azt jelezte, mivel jogi eljárás van folyamatban az ügyben, nem szolgálhat további információkkal. A másik cég, a vépi SAB Kft. ugyancsak osztrák vezetői pedig éppen Angliában tárgyaltak, így nem tudtuk elérni őket.