Judit
-2 °C
8 °C

Jövő májustól az APEH bepillanthat külföldi megtakarításainkba

2003.04.30. 09:21
Jövő májustól az APEH bepillantást nyerhet a magyar állampolgárok EU-tagországokban vezetett megtakarításaiba. Januárban ugyanis vélhetően hatályba lép az az uniós direktíva, amely kötelező adatcserét ír elő a tagállamok adóhatóságai között a magánszemélyek más tagországokban vezetett megtakarításairól, az adóelkerülés megakadályozása céljából. Az új irányelv Magyarországra és a többi csatlakozó államra is kiterjed a belépés pillanatában, azaz 2004. május 1-jétől.
"Az uniós direktíva elfogadása Magyarország számára is jogharmonizációs kötelezettséget jelent majd: a kamatjövedelmekről szóló kölcsönös tájékoztatás feltételeinek megteremtéséhez az adózás rendjéről szóló törvényt kell majd módosítani" - közölte a Világgazdaság kérdésére Máté Dániel.

A Pénzügyminisztérium szóvivője szerint arra kell majd kötelezni a magyarországi pénzintézeteket, hogy az adóhatóság számára automatikusan küldjék meg azokat az adatokat, hogy mennyi kamatjövedelmet fizettek ki a megtakarításaikat náluk elhelyező egyes magánszemélyeknek. A hazai szervek kérés esetén most is kiszolgáltatják a kamatjövedelmekkel kapcsolatos adatokat azon országok adóhivatalai számára, amelyekkel Magyarország korábban kétoldalú, behajtási jogsegélyről szóló megállapodást kötött.

Nem a megtakarításokat, hanem a kifizetett kamatokat vizsgálják

A lap által megkérdezett szakértők hangsúlyozták: nem a megtakarítások, hanem a kifizetett kamatok nagyságát vizsgálják majd, illetve továbbítják külföldi állampolgárok esetén a többi uniós tagállam társszervei részére. A PM szóvivője szerint a módosítás előkészítése várhatóan nem igényel sok időt, így csak a direktíva elfogadásáról szóló uniós döntést követően kezdik meg a konkrét tervezést.

Az EU döntésének késése esetén Magyarországon is később lépnének életbe a változtatások, ugyanakkor gyors brüsszeli intézkedésnél az sem elképzelhetetlen, hogy nálunk is már 2004 elején életbe léptetik a változtatásokat.

Bővül az adóhatóság apparátusa?

Nagyobb feladatot jelenthet az intézkedés végrehajtása az APEH számára, mivel Magyarországon jelenleg nem vezetnek külön nyilvántartást a kérdéses adatokról. Az adóhivatal szakértői azonban egyelőre nem tudják megmondani, hogy szükség lehet-e emiatt a meglévő apparátus bővítésére. A nyilvántartás hiányának oka az, hogy a kamatjövedelem-adó mértéke Magyarországon jelenleg nullaszázalékos, ezt egyébként az EU-csatlakozást követően sem kell felemelni.

A nyugat-európai országokban gyakorlatilag mindenhol szednek kamatjövedelem-adót, emiatt vélhetőleg kevesebb magyar tart külföldön megtakarítást, mint ahány külhoni elhelyezte a pénzét Magyarországon. Ennek ellenére a külföldi kamatjóváírásokról szóló adatszolgáltatást várhatóan az APEH is hasznosítani tudja majd, ha ezzel olyan esetekről szerez tudomást, hogy az adóhivatalnak tartozó magánszemélyek a nyugat-európai országokban kamatjövedelemre tesznek szert.

Az EU-nak még meg kell egyeznie Svájccal

Az uniós direktíva januári hatálybalépéséhez már csak arra van szükség, hogy az EU megegyezzen Svájccal is az információcsere bevezetéséről. Az unió miniszteri tanácsa ugyanis azt szabta a tagállamok közti adatátadás megkezdésének feltételéül, hogy az EU kössön hasonló megállapodásokat az USA-val, Andorrával, Liechtensteinnel, Monacóval, San Marinóval és Svájccal - vagyis azokkal az országokkal, amelyek a tagállamokból az adatcsere bevezetésének hatására esetleg kiáramló tőke első számú célpontjai lehetnének.

Az integrációnak ugyanis nem érdeke az, hogy a megtakarítások az unión kívülre áramoljanak az adatcsere (és a nyomában fellépő adóztatás) miatt, de az sem, hogy például a német polgárok tömegesen vigyék át Luxemburgba megtakarításaikat, elkerülvén így az adófizetési kötelezettséget (ahogy az napjainkban történik). A tárgyalások jelenlegi állása szerint az említett hat állam közül öt esetében már közelinek tűnik a megegyezés, egyedül Svájccal kell még kemény alkut folytatni, de egyes elemzők a helvét állam esetében is valószínűsítik, hogy sikerül megoldást találni.

Az adatcserére a legszigorúbb titoktartási követelmények mellett, egy zárt hálózatú számítógépes lánc révén kerül sor. Az erre kapcsolódó magyar infrastruktúra, az úgynevezett központi kapcsolattartó iroda kiépítése már régóta zajlik az APEH-en belül, s a csatlakozás pillanatára az ígéretek szerint be is fejeződik. (Egyébként ezen keresztül zajlik majd az áfával és a jövedéki adókkal kapcsolatos adatcsere is a tagállamok között.) Amennyiben két tagország adatvédelmi előírásai összeütközésbe kerülnének, mindig a szigorúbbat kell majd irányadónak tekinteni.

Ha Svájccal mégsem sikerülne határidőre megállapodni, akkor alighanem egy évvel későbbre csúszna az adatcsere megkezdése.