Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Kaszált az APEH az elmúlt öt évben

2006.07.04. 13:37
Az elmúlt öt évben az adóhatóság egyre kevesebb pénzből gazdálkodott, de egyre több bevételt hozott a költségvetésnek - derül ki az Állami Számvevőszék kedden közzétett jelentéséből. Az ÁSZ az APEH tevékenységét vizsgálva pénzügyminiszteri törvénysértésre és elmaradott informatikai eszközállományra bukkant.

Az APEH az adók és járulékok beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatait fajlagosan csökkenő ráfordítások mellett teljesítette az elmúlt öt évben - olvasható az ÁSZ jelentésében. A számvevőszék az adóhatóság 2000-2005 közötti tevékenységét vizsgálva megállapította: a beszedett költségvetési nettó bevételek 60, ezen belül az önadózáson kívüli bevételek 23 százalékkal nőttek, míg a hivatal működésére fordított kiadások csak 12,5 százalékkal emelkedtek.

Negyvenegyszer változtak az adótörvények

Mennek a folyószámla-kivonatok
Az adóhatóság az egyéni vállalkozóknak és a magánszemélyeknek július 4. és augusztus 31. között, a gazdálkodó szervezeteknek október 1. és október 31. között küldi ki a folyószámla-kivonatokat és a késedelmi pótlékról szóló értesítőket - tájékoztatta az MTI-t az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Az adóhatóságnak évente egyszer értesítenie kell azokat az adózókat, akiknek a terhére az előző naptári évre késedelmi pótlékot számított fel, illetve folyószámlájukon valamilyen adónemben tartozás vagy túlfizetés mutatkozik. Folyószámla-kivonatot kap minden egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet, akiknek 1000 forintnál, s valamennyi adószámos magánszemély és magánszemély, akiknek 100 forintnál nagyobb összegű késedelmi pótlékot állapítottak meg 2005-re. A pótlékértesítők mellé minden esetben csatolnak folyószámla-kivonatot is. Azok az adózók, akiknek nem kell késedelmi pótlékot fizetniük és folyószámlájuk is rendezett volt 2005. december 31-én, nem kapnak semmilyen értesítést.

Az adóhivatal ráadásul viszonylag kedvezőtlen külső körülmények között produkált több költségvetési bevételt. A számvevők szerint ugyanis csak 2004-2005-ben 41 alkalommal változtatta a parlament a legfontosabb adótörvényeket, de minden évben kezdeményezte a kormány az aktuális költségvetési törvény adó- és járulékbevételi előirányzatainak módosítását.

A számvevőszéki jelentés kitér arra, hogy az éves költségvetési bevételi előirányzatokat a hivatal 2000 és 2003 között teljesítette, az utolsó két évben, 2004-2005-ben azonban már nem. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy az ÁSZ szerint a pénzügyminisztériumi tervezésekben nem hasznosultak megfelelően az APEH-től kapott információk.

Az adóhivatal a folyamatos feladat- és jogszabály-változások miatt többször átszervezte működését és felépítését. A számvevők kifogásolták, hogy ezeket a változásokat egyetlen esetben sem előzte meg olyan koncepció vagy hatástanulmány elkészítése, amely azok indokoltságát alátámasztotta volna. Az ÁSZ-jelentés leszögezi, az átalakítások egy része alátámasztható és indokolható, néhány azonban nem volt megalapozott.

Az adóhivatal által beszedett összegek növekedése részben az ellenőrzések hatékonyságának javulásával magyarázható. Noha a kötelező ellenőrzések közül csak a legnagyobb adóteljesítményű adóalanyok ellenőrzései javították az ellenőrzések eredményességét és hatékonyságát, kevesebb ellenőrzéssel is 68 százalékkal nőtt a feltárt nettó adókülönbözet, és mintegy kétszeresére a kiszabott szankciók összege.

Elmaradott infrastruktúra, törvénysértő miniszter

Néhány kemény megállapítást is megfogalmazott az adóhivatal ellenőrzése során az ÁSZ. A számvevők megerősítették, hogy a pénzügyminiszter 2004-ben megsértette a költségvetési törvényt, amikor az előirányzatok alulteljesítése ellenére engedélyezte az érdekeltségi jutalom egy részének kifizetését.

A számvevők kifogásolták azt is, hogy az informatikai fejlesztésekre fordítható beruházási keret 2003-tól több mint 40 százalékkal csökkent, ezért az APEH-nél elmaradt néhány, a feladatellátás informatikai támogatása szempontjából alapvető fontosságú fejlesztés. Az adóhivatalban a személyi számítógépek 43 százaléka nem felel meg az új központi informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges követelményeknek, a megyei rendszereket kiszolgáló adatbázisszerverek elavultak, életkoruk és műszaki állapotuk a feladatellátás színvonalát veszélyezteti - olvasható az ÁSZ jelentésében.

Elhibázottnak tartja a számvevőszék azt is, hogy a PM nem készített elemzést az APEH feladatainak ellátásához szükséges munkaerő-állományról, például úgy rendelt el 10 százalékos létszámleépítést, hogy nem elemezte annak hatását a szervezeti struktúrára, a feladatellátás színvonalára és a költségvetési bevételek beszedésének kockázatára. Kifogásolta az ÁSZ azt is, hogy az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételei közül több nem ösztönöz eredményesebb és hatékonyabb munkavégzésre, illetve többletteljesítmény elérésére.

Több pénz járna az APEH-nek

A számvevők a jelentésben megfogalmazták az adóhatóság működési problémáival kapcsolatos legfontosabb ajánlásokat is. Az ÁSZ szükségesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter biztosítson pénzt az informatikai fejlesztéshez, valamint alakítsa át a Hivatal részére megfogalmazott teljesítményelvárásokat, hogy valamennyi hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésre, többletteljesítmény elérésére ösztönözzön, illetve azok teljesítése mérhető legyen.

A számvevőszék emellett azt javasolja az APEH elnökének, hogy dolgoztassa ki az egyes szakterületek - ezen belül a külső megkeresések alapján lefolytatandó behajtások és végrehajtások - feladatainak ellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás tervezésének és elemzésének módszerét, valamint készíttessen ilyen elemzéseket a humánerőforrás optimális elosztása érdekében.