Eddig 37 milliárdnyi APEH-bírság idén

2006.05.15. 09:17
Március végéig 59 ezer ellenőrzésen 77 milliárd forintnál is nagyobb nettó adókülönbözetet állapítottak meg az adóhatóság ellenőrzései. Jogerősen ebből 49 milliárd maradt, a jogtalan visszaigénylések összege elérte a 9 milliárdot. Az APEH 37 milliárdnyi bírságának kétharmada adóbírság.

Mintegy kilencmilliárd forint jogtalan adó- és támogatásigénylést tártak fel az első negyedévben a revizorok. Ez csak az egyik vetülete az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ez évi ellenőrzéseinek, amelyek kiterjedtek egyebek mellett a feketefoglalkoztatásra is.

Az első három hónapban közel 59 ezer ellenőrzést végzett az állami adóhatóság, ezek nyomán 77 milliárd forintnál is nagyobb nettó adókülönbözetet állapítottak meg a szervezet munkatársai - tájékoztatta lapunkat Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese. Ez számottevő, csaknem 60 százalékos növekedést takar: 2005 hasonló időszakában nem érte el a 49 milliárdot a megállapított nettó adókülönbözet értéke.

A hivatal határozatát - a jogerőssé válás előtt - első és másodfokon meg lehet támadni, de a jogerős adókülönbözetet nézve is szembetűnő a dinamika: tavaly március végéig 44 milliárd, az idén közel 49 milliárd forint volt. A kiszabott büntetések összege meghaladta a 37 milliárd forintot. Ebből 21 milliárdot tett ki az adóbírság, mintegy 15 milliárdot a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság értéke egymilliárdra rúgott.

Az ellenőrzésekből jelentős részt képviselt a költségvetés védelme érdekében az adó- és támogatásigénylések kiutalás előtti kontrollja - kilencmilliárd forint jogtalan igénylésre derített fényt az adóhatóság mondta Juhász István. Elsősorban az áfatörvény feltételeinek nem megfelelő igénylések, a szabálytalan, illetve nem a valós gazdasági eseménynek megfelelő befogadott számlák "verték ki a biztosítékot".

Tízből hét helyen nem volt nyugta

Az eltitkolt bevételek feltárása céljából a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére egyébként is figyelmet fordított az APEH. Tíz vizsgált adózóból hét semmilyen bizonylatot nem állított ki a szálláshelybevételről, a kereskedelmi és vendéglátóegységek csaknem felénél a nyugta- és számlaadás, valamint a pénztárgépek használatában bukkantak hiányosságra.

A február közepén közzétett ellenőrzési irányelvnek megfelelően folytatták az áfaminimalizálók vizsgálatát. Ezen adózók a könyvelési, bevallási adataik irányításával, nem valós bizonylatok befogadásával, illetve kiállításával számukra kedvező, a valóságostól eltérő, általában kis öszszegű fizetendő vagy visszaigényelhető adót tartalmazó bevallást nyújtanak be. Gyakorta bukkantak a revizorok értékesítési láncokra, amelyek célja, hogy ugyanazon árut, szolgáltatást több adózón keresztül bizonylatoljanak.

Az ellenőrzések kiterjedtek a feketefoglalkoztatásra, a munkavállalás szabályszerűségére is. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás térnyerését tapasztalták a hivatal emberei, de problémákat találtak a munkavállalói könyv kiállítása, kezelése területén. Nem kerülte el a revizorok figyelmét a meghirdetett, ám június végén lejáró moratóriumra tekintettel a vállalkozói szerződések munkajogi és társadalombiztosítási szempontból történő vizsgálata, különösen az építőipari vállalkozásoknál.