Árpád
-2 °C
9 °C

Mennyire drága az áram?

2005.11.22. 23:10
Tényleg a mi villanyszámlánk a legmagasabb vagy csak statisztikák félremagyarázása folyik a politikusok között? Az Index utánjart, és kiderült, hogy átlagosan sokat fizetünk, de nem kírivóan többet, mint a régi vagy az új uniós államok fogyasztói.
Ország árak, euró/MWh
Magyarország 112
Ausztria 95
Belgium 115
Dánia 81
Finnország 71
Franciaország 87
Németország 131
Görögország 75
Írország 112
Olaszország 130
Luxemburg 127
Hollandia 98
Portugália 105
Spanyolország 89
Svédország 77
Egyesült Királyság 82
Norvégia 70
Észtország 56
Lettország 61
Litvánia 59
Lengyelország 70
Csehország 62
Szlovákia 94
Szlovénia 86
Málta 80
Ciprus 88
Az új európai uniós tagállamok közül mi fizetjük a legtöbbet a háztartási villamosenergia áráért. Kétszer annyit fizetünk, mint a balti államok, 40 százalékkal többet mint a cseh, vagy a lengyel családok. De még az osztrákoknál is tíz százalékkal többet fizetünk - áll a Fidesz honlapján is közzétett, Orbán Viktor által hétfőn a parlamentben ismertetett, az energiaárak csökkentésére irányuló határozati javaslatban. A Fidesz által használt adatok alapján azonban nem csak a régióban vagyunk a legdrágábbak: az egész kontinensen mindössze négy olyan ország akad, amelyekben többet kell fizetni a villanyért, Luxemburg, Olaszország, Németország és Belgium, míg Írországban fillére ugyanannyiba, 112 euróba kerül egy megawattóra, mint nálunk. Az adatok Brüsszelből származnak, az Európai Bizottság idén áprilisban uniós országok energia árairól készített jelentéséből.

A lakosságnak jó, a vállalkozásoknak nem

De az itthon ismerté vált formában mégsem igazak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium arra hívta fel az Index figyelmét, hogy " az ellenzék által hivatkozott tanulmányban egy átlagérték szerepel. Az átlag a lakossági végfogyasztói árakból és a hazai kis- és középvállalkozásoknak megfelelő szektor által fizetett árakból adódik. Az átlag indoka, hogy az új villamosenergia-irányelv alapján az univerzális szolgáltatás körébe az EU a lakossági és a KKV kört sorolja be. Vagyis Magyarországon alacsonyabb a lakossági végfogyasztók ára, mint Ausztriában, viszont magasabb a KKV szektor végfogyasztói ára. Ebből adódóan, ha egy átlagot számolunk, akkor kijöhet az az eredmény, amit az a tanulmány tartalmaz, amelyre az ellenzék hivatkozik."

Abba már a GKM nem ment mélyebben bele, hogy ezek szerint az egyébként támogatottnak mondott KKV szektor viszont alighanem tényleg az egyik legdrágábban veszi Európában az áramot, ami pedig aligha szolgálja a versenyképességet.

Mennyit fizet a polgár?

A lakosságnak azonban korántsem akkorák a terheik, hogy rekordernek tekinthessük Magyarországot: a régióban, az új tíz tagország között van olyan állam, ahol drágább az áram, mint nálunk. Ez egyértelműen kiderül az Eurostat adataiból, melyekkel egyébként tetszése szerint itt ön is eljátszhat.

600 kw-os fogyasztásig 1200 kw-os fogyasztásig
Magyarország 33,975 33,975
Belgium 52,875 45,125
Csehország 36,375 32,475
Dánia 85,275 68,775
Németország 69,4 56,35
Észtország 21,75 18,4
Görögország 21,675 20,35
Spanyolország 35,1 35,1
Írország 80,725 57,675
Ciprus 33,825 32,2
Lettország 16,15 16,15
Litvánia 22,475 22,475
Luxemburg 69,825 51,45
Málta - 6,825
Olaszország 24,9 25,8
Hollandia 57,275 52,25
Ausztria 48,425 41,575
Lengyelország 31,1 30,225
Portugália 35,75 40,5
Szlovénia 34,625 29,825
Szlovákia 52,45 40,45
Finnország 48,125 33,875
Svédország 72,075 48,675
Egyesült Királyság 33,2 30,025
Bulgária 14,7 15,35
Horvátország 35,575 29,075
Románia 11,15 23,025

Lakossági fogyasztói árak minden adóval
az uniós országokban forintban forrás: eurostat

Magyarországon a lakossági fogyasztók három tarifával számolhatnak: a lakosság nagyobb részét ebből csak kettő érinti, az 1320 kwh-ig számolt 26,80 forintos illetve az e fölött ketyegő 28 forintos nettó tarifa, ezek az áfával 33,50 illetve 35 forintra emelkednek a számlán. (A táblázatban a 33,50 helyett azért szerepel Magyarország mellett 33,95-ös ár, mert az euróban megadott brüsszeli adatokat 250-es árfolyamon számultuk vissza, ez azonban az összehasonlítást nem befolyásolja.) A Magyar Energia Hivatalnál (MEH) az Indexnek azt mondták, a lakossági fogyasztás 65-70 százalékát ezzel a két tarifával kell megfizetni, az összfogyasztásból bő harminc százalék esik az úgynevezett éjszakai tarifára, mely a háztartásoknak egyébként csak a negyedében működik. Ez a nettó 14,30 forint/kwh-s díjszabás azért lehet ilyen kedvező, mert az adott berendezések (jellemzően bojlerek) olyan vezetékekre vannak rákötve, melyek nincsenek egész nap feszültség alatt, a szolgáltatók kötelezettsége az, hogy naponta nyolc órán át biztosítsanak áramot. A két alaptarifa megoszlása a fogyasztáson belül 60-40 százalékos a MEH szerint, ezzel egybecseng, hogy a gazdasági tárca szerint egy átlagos magyar háztartás fogyasztása 1700 kwh évente.

Összehasonlítási nehézségek

A régi uniós országok, az EU15-ök közül az Eurostat adatai alapján négy olyan ország akad, ahol olcsóbb az áram, 1200 kw-os fogyasztási csomaggal számolva, ezek Olaszország, Görögország, Finnország és Anglia. Az új tagországok közül viszont egyedül Szlovákiában kell többet fizetni az áramért, mint nálunk. Ha bonyolítjuk a képet: Szlovéniában az alsóbb fogyasztási szintig (600 kwh-ig) drágább az áram mint nálunk, és míg Finnországban 600 kw-ig ugyan lényegesen többet kell fizetni, mint itthon, a forint akár minimális gyengülésével a nagyobb fogyasztók már ott jutnak olcsóbban villanyhoz.

Már a magyar árképzésből is látszik, hogy a villanyszámlák európai összehasonlítása nem egyszerű: a MEH illetékesei ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a különböző uniós tarifákat összehasonlító számsorokból sokszor nem derül ki elsőre az sem, adózott vagy nettó árakat vesznek-e figyelembe. Ez pedig a különböző áfa-kulcsok és más adók miatt nagyon is fontos szempont lehet. Ugyanakkor nehezíti a tisztánlátást az is, hogy - lassan egy mobiltelefon piachoz hasonlóan - a legkülönbözőbb szolgáltatási csomagokat lehet rendelni: több országban már az úgynevezett pre-paides rendszert is bevezették egyes szolgáltatók, ezek esetében az ügyfél egyben előre fizet ki kedvezőbb áron adott energiamennyiséget. Ugyanakkor a fogyasztási szokások és az éghajlat különbözősége miatt a villamosenergia más-más szerepet játszik a háztartások életében, így az úgynevezett fogyasztói kosarakban, és akkor még az igen jelentős jövedelem különbségekről nem is beszéltünk. A tényleges összevetést nehezíti az is, hogy több országban működik különböző visszatérítési-támogatási rendszer.