Ez alól kivételt képeznek bizonyos energetikai, honvédelmi és hírközlési cégek részvényei. Ezek esetében az állam automatikusan speciális szavazatelsőbbségi részvényt kap, amelyhez azonban nem jár szavazati jog. Az állam képviselője részt vehet a társaság közgyűlésein, kérdezési és indítványozási joga van és osztalékot is felvehet, ezenkívül - az illetékes miniszteren keresztül - közigazgatási határozat formájában megvétózhatja a közgyűlés határozatait.
Az állam beavatkozhat
A törvény majdani hatálybalépése előtt számos ágazati törvény - privatizációs, koncessziós, energetikai -, valamint az érintett részvénytársaságok alapszabályai is átdolgozásra szorulnak. Az ágazati jogszabályok tartalmazzák majd az állami beavatkozások indokait és módját. Ezekben fel kell sorolni azokat az eseteket, melyek kezelése során a közrend, a közbiztonság és a közérdek biztosítása érdekében az államnak joga van a beavatkozáshoz. Megszűnik azonban az állam joga a külföldi befektetések korlátozására, az irányítótestületekben gyakorolható indokolatlan vétóra, a szavazásban való részvételre, valamint a vezető kinevezésére.