Aranybánya a Velencei-tó mellett?

2004.07.12. 08:03
Egy angol tulajdonú vállalat elvi kutatási engedélyt kapott a Velencei-tó melletti területen való nemesfém-kutatásra. A hetvenes években a területen bányák működtek.
Elvi kutatási engedélyt kapott a Velencei-tó melletti területen való nemes- és színesfémérc-kutatásra egy angol tulajdonú vállalat a veszprémi bányakapitányságtól - értesült a Napi Gazdaság. A hárommillió forint jegyzett tőkéjű, tavaly év végén létrehozott Eastmine Bányászati Kft. egy angol magánszemély, Andrew Ronald McMillan Bell és a Nagy-Britanniában bejegyzett St. Istvan Gold Plc tulajdonában van.

Volt bánya

A budapesti székhelyű Eastmine fő tevékenysége a cégbírósági adatok szerint színesfémérc bányászata; emellett többek között máshova nem sorolt egyéb bányászattal, illetve nem fém ásványi termékek gyártásával is foglalkozik. Bányászati szakemberek szerint a Meleg-hegy térségében tervezett kutatás csak az első lépéshez érkezett el az elvi kutatási engedély kiadásával. Ezután a cégnek még számos kutatási folyamatot meg kell tervezni, azokat ismét el kell bíráltatnia az illetékes hatóságokkal, majd egy kutatófúrást követően - ha az eredmények igazolják a föld ércgazdagságát - bányatelek-fektetést kell kérvényeznie. Ha megkapták az ehhez szükséges környezetvédelmi engedélyeket, akkor egy műszaki üzemi tervben le kell írni a kitermelés tervezet fázisait, s ha ezt is elfogadták a hatóságok, akkor elkészül egy műszaki határozat, amely után elindulhat a területen lévő ingatlanok megvásárlása.

A Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Geológiai Szolgálat adatai mellett a könyvtárakban is számos adat van arra, hogy a Velencei-tó térségében 1950-1960 között is folytattak már kutatást és bányászati tevékenységet. A korabeli bányafektetési térképek szerint például a Pátka melletti területen működő bányák voltak. Az 1970-es évek közepén folytatott kutatások során pedig a felszín közelében fémeket (például ólmot és rezet) találtak. A napilap információi szerint a Mol Rt. számos kutatást folytatott egy, a térségben megépíteni kíván föld alatti gáztároló létesítése miatt, ám a földtani szerkezet miatt végül kutatófúrásoknál nem jutottak tovább. A közelmúltban pedig a földtani intézet elkészített a területről egy kiadványt - vélhetően az abban szereplő adatok ismeretében döntött az Eastmine az elvi kutatási engedély kérvényezése mellett. Ha minden hatóság elfogadja az arra vonatkozó terveket, akkor 2005 közepén kezdődhetnek meg a területen a kutatófúrások. Megkerestük az Eastmine angol ügyvezetőjét is, aki munkatársa útján közölte: nem kívánnak nyilatkozni.