Judit
3 °C
6 °C

Hétéves csúcson az ország aranytartaléka

2005.07.12. 16:16
Júniusban a 2003-as rekordszint közelébe emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai. Ezen belül az aranytartalék értéke 35,8 millió euró, ami több mint hétéves csúcsot jelent, hiszen legutóbb 1998 elején volt ekkora értékű arany a jegybank birtokában. A teljes nemzetközi tartalékállományon belül azonban így is elenyésző, csupán negyed százalékos az aranytartalék aránya, mert a devizaállomány is ugrásszerűen megnőtt.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint júniusban 14,18 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai. Ez a szint mindössze 20 millió euróval kevesebb, mint a 2003. januári, történelmi csúcsot jelentő 14,2 milliárd euró. A megtakarításokon belül 35,8 millió eurót ér az aranytartalék, ami tavaly ősszel 32 millió eurós, míg 2003. májusában csak 30 millió eurós szinten volt.

Két éve a spekuláció miatt nőtt a tartalék

A mostani és a két évvel ezelőtti helyzet között van egy lényeges különbség. Akkor a forint elleni, eléggé nehezen elhárított spekulatív támadással összefüggésben nőttek meg a tartalékok, méghozzá ugrásszerűen: az előző év őszén még csak 10 milliárd eurós volt a tartalék szintje, ami így néhány hónap alatt emelkedett negyven százalékkal.

Most viszont lényegesen magasabb export- és importszint mellett a nemzetközi devizakötvény-kibocsátásokhoz kapcsolódik az állomány emelkedése. A növekedés emellett most folyamatos volt: már januárban megközelítette a tartalék szintje a 12 milliárdot, február óta 13 milliárd, május óta 14 milliárd euró fölött van. Májusról júniusra 55 millió euróval nőtt az állomány, június végén ugyanis 75 milliárd jen értékben két szamurájkötvények-sorozatot bocsátott ki Magyarország.

Sok az arany, de így is kevés

A nemzetközi tartalékokon belül a már említett rekordszintre nőtt az aranyállomány. Az aranykészlet értéke azonban így is elenyésző, továbbra is csak 0,25 százaléka teljes nemzetközi tartalékállománynak (az elmúlt években 0,3-0,4 százalék között változott ez a mutató). Az elmúlt hét évben jelentős hullámvasutat járt be az aranyállomány értéke: az 1998. januári csúcs után már annak az évnek az őszére 24,2 millió euróra csökkent, azóta ezen a tízmilliós sávon belül változott az aranytartalék értéke.

Az aranynál is gyorsabban nőttek az első félévben a devizatartalékok, hiszen tavaly december végén még 11.703 milliárd eurós volt az állomány, míg mostanra már 13,7 milliárdos (vagyis a teljes nemzetközi tartaléknak a 96,7 százalékát képezi). A folyamat mögött döntő mértékben Magyarország nemzetközi piacokon történt devizakötvény-kibocsátásai húzódnak meg, melyek összességében idén mintegy 3,5 milliárd eurót tettek ki.

A 14 milliárd euró feletti devizatartalék várhatóan csökkeni fog, mivel a kötvények ellenértékeként kapott deviza egy részét átváltják forintra. Ez komoly tartóerőt jelenthet a rossz makrogazdasági fundamentumok miatt esetlegesen nagyobb mértékben gyengülő forint esetében, hiszen a jegybanki forintvásárlás növeli a magyar pénz árfolyamát. Az MNB korábbi jelzései szerint csak kisebb részletekben és folyamatosan, tehát a legkisebb beavatkozással kívánja értékesítéseni a szükséges devizamennyiséget a piacon.

Ami két éve történt

2003. januárjában az intervenciós sáv eltolására (illetve feladására) irányuló spekulációs támadás indult meg a forint ellen. Ekkor két nap alatt mintegy 5 milliárd euró árasztotta el az országot. Ez jelentősen felduzzasztotta a jegybank devizatartalékait. Az MNB két alkalommal 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre és kiszélesítette a kamatfolyosót (O/N betét és hitel), továbbá korlátozta a kereskedelmi bankok betételhelyezési lehetőségét a kéthetes betéti konstrukcióban. Mindezzel arra törekedett, hogy "távozásra bírja" a spekulatív céllal érkezett pénzt az országból. Ez végül több hónapot vett igénybe, ezalatt a forint/euró árfolyama igen kiszámíthatatlan mozgásokat tett a 245-270-es sávban.