Aranyrészvényes késedelem

A közösségi jog figyelmen kívül hagyása - különösen, ha a tőkemozgás szabadságát érinti - komoly gazdasági következménnyel járhat, mivel rossz üzenet azoknak, akik magyarországi befektetést fontolgatnak. Számukra azt jelzi, hogy Magyarországon fontosabb a menedzsment önérdeke a piacgazdaság érvényesülésénél - mondta Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára annak kapcsán, hogy a részletes vita szakaszában megszakadt az aranyrészvény átalakításáról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalása.

A tárca mindent megtesz, hogy az elsősorban a privatizációs törvény módosítását igénylő előterjesztést mielőbb megszavazzák. A javaslat szerint az energetikai társaságokra, egy honvédelmi cégre, valamint a Matávra korlátozódna és szűkebb tartalommal élne tovább az állam aranyrészvényesi jogosultsága. A privatizációs törvényben felsorolt valamennyi többi vállalkozásban fennálló állami jogosultság egyetlen törzsrészvénnyé alakulna át.

Az EU már érdeklődött

Az Európai Bizottság álláspontja és az európai bírósági gyakorlat ugyanis megköveteli az állami befolyás csökkentését a korábban privatizált társaságokban. A társasági, tőkepiaci szabályozásban hazánk minden vonatkozásban eleget tett a május 1-jéig megkívánt feladatoknak. A mostanában - tévesen - adósságként emlegetett európai részvénytársaságról szóló törvényt nem kellett május 1-jéig megalkotni. A határidő október, így ha a jogszabályt a következő hetekben elfogadják, a bíróságok fel tudnak készülni alkalmazására. Az aranyrészvény átalakítása viszont Magyarország - eredetileg már 2002-re vállalt - csatlakozási előfeltétele volt - fejtette ki az államtitkár. A nem tagállam Magyarország ugyanis még az első aranyrészvényes európai bírósági döntés után elismerte a hazai konstrukció megváltoztatásának szükségességét. Ezért nem véletlen: az Európai Bizottság már kért információt arról, hol késik a javaslat elfogadása. Ha az előterjesztést a parlament nem tárgyalja, vagy az európai bírósági döntésektől eltérő tartalommal fogadja el, előbb-utóbb szabálysértési eljárást indíthat az Európai Bizottság Magyarország ellen. Kellemetlenebb a mulasztással járó presztízsveszteség: rossz benyomást kelthet az ország, ha olyan téves feltevésre ad okot, hogy május 1-jét követően másként viszonyul a közösségi jogrendszerhez, mint a csatlakozást megelőzően.

Aranyrészvény miatt több államot marasztaltak már el

Az Európai Bíróság 2001-ben és 2003-ban több tagállamot marasztalt el, rámutatván, hogy az állami többletjogot biztosító aranyrészvény - néhány kivételes esettől eltekintve - összeegyeztethetetlen a tőke szabad áramlásával, a letelepedés szabadságával. Az érintett tagállamok - amint megszülettek az ítéletek - eleget tettek a kötelezettségnek. Tavaly nyáron marasztalták el például az Egyesült Királyságot, amely az ősszel már vissza is vonta ilyen jellegű részvényeit.