Miklós
-7 °C
4 °C

Alábecsülték az adóbevételt?

2004.09.29. 08:28
Az idén már az első fél évben több mint 9 milliárd forint adót lehetett volna beszedni a magyar háztartásoktól árfolyamnyereség-adó formájában, a részvényeken elért 36,6 milliárd forint árfolyamnyereségük után. Mindez 20 százalékos részvény-áremelkedés mellett valósult meg, így alábecsültnek tűnik a jövő évi 3 milliárd forintos terv.
Jövőre 3 milliárd forint bevételt vár a Pénzügyminisztérium (PM) abból, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség-adó kulcsát 25 százalékra emelik. Ez 12 milliárd forint tőzsdei árfolyamnyereséget feltételez 2005-ben, ami a 2004-es számoknál jóval alacsonyabb. Az új kulcs főként a magyar befektetőket érinti, mivel a külföldiek általában saját hazájukban fizetik meg ezt az adót.

Alábecsülik a tőzsdét

A magyar háztartásokat vizsgálva alacsonynak tűnik a becsült adóbevétel. Korábban ugyan valóban ilyen nagyságrendben volt bevétele a költségvetésnek az árfolyamnyereség-adóból, de az akkori negatív tőzsdei klíma össze sem hasonlítható a jelenlegivel.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar lakosság az első fél évben 36,6 milliárd forint árfolyamnyereségre tett szert tőzsdei részvényeken. Ebből az első negyedévben 29,7 milliárd, míg a másodikban 6,9 milliárd teljesült, így összességében a jövő évi adókulccsal számolva már több mint 9 milliárd forint adót kellett volna csak az első fél év után befizetniük. Mindez valamivel több mint 20 százalékos részvényárfolyam-emelkedés mellett történt, ami éves szinten jövőre sem elképzelhetetlen. Úgy tűnik, a minisztérium jócskán alulbecsülte a nyereségadóból származó bevételt, avagy nem bízik jövőre nagyobb tőzsdei árfolyam-emelkedésben.

A befektetési alapok haszna adómentes marad

Nem valószínű, hogy aki magánszemélyként spekulált a tőzsdén, az a 25 százalékos árfolyamnyereség-adó láttán a részvényalapokhoz pártolna át - mondta Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára a kormány által elfogadott adótörvény-javaslatokra. A befektetési alap jegyein elért árfolyamnyereség 2005-ben is hasonló elbírálás alá esik, mint az idén, azaz nullaszázalékos kamatadó vonatkozik rájuk.

Aki azonban hoszszabb távon gondolkodik részvényekben, annak mindenképpen érdemes mérlegelnie a részvényalapot mint befektetési alternatívát - hangsúlyozta Temmel, ám mint fogalmazott: milliárdos mozgásokat nem vár ettől a törvénymódosítástól. Nagyobb jelentősége lenne ebből a szempontból a hosszú távú megtakarítások ösztönzésének, ami egyben elősegítené a fejlettebb megtakarítási formák előretörését is. A hazai részvényalapok vagyona január-augusztus között mintegy 29 százalékkal, 58 milliárd forintra bővült, bár ez inkább az árfolyam-emelkedés számlájára írható. A deviza-részvényalapok összesített nettó eszközértéke az idén 18 százalékkal, 59,4 milliárdra gyarapodott.

Ennél nagyobb mértékben éreztetheti viszont hatását a bankokra kiszabott különadó, ennek hatása ugyanakkor attól függ, mennyiben tudják ezt a bankok az ügyfelekre hárítani csökkenő betéti kamatok formájában. Egy ilyen helyzetben felértékelődhetnek a pénzpiaci alapok, hiszen többségük diszkontkincstárjegyekben tartja pénzét - véli Temmel András, aki számottevő pénzbeáramlással számol középtávon. A pénzpiaci alapok iránt amúgy is megnőtt az érdeklődés: az idén közel 37 százalékkal, 241 milliárdra bővült a vagyonuk.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!