Ez alapján a sáveltolás gazdaságpolitikai hiba volt, a sávközép eltolása pedig tovább korlátozta a dezinflációs monetáris politika mozgásterét. Ebből következően Magyarországon jelenleg nincs klasszikusan vett inflációs célkövetés, minthogy nincs egyértelmű, a várakozások alapjaként szolgáló inflációs célpálya sem.
Csekély esély az euro 2008-as bevezetésének
Az elemzés szerint kiemelten fontos a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozásig a fenntartható költségvetési pozíció kialakítása, hiszen eurózóna-tagként egyrészt kizárólag fiskális úton lehet majd megvalósítani a gazdaságpolitikai preferenciákat, másrészt pedig a 3 százalékos deficithatár teljesítése nemcsak a belépéshez szükséges, hanem hosszú távon is érvényben marad, és kevéssé valószínű, hogy az EU hatóságai az új tagállamok számára engedményt tesznek e tekintetben.
A fenntartható fiskális pozíció kialakításához a költségvetés kiadási oldalának mélyreható megreformálására van szükség. A kiadásoldali reformok átmenetileg elodázhatók bevételoldali és egyben inflatorikus hatású intézkedésekkel (az "infláció felpörgetésével"), amelyek a jelen helyzetben rendkívül könnyen kivitelezhetők, hiszen az MNB dezinflációs potenciálja az ingadozási sáv erős szélének korlátjába ütközik. Az árfolyamsáv ebből a szempontból tehát a fiskális politikát "védelmezi" a kiadás-oldali reformintézkedések megindításának kényszerétől, ami politikailag igen költséges, viszont az eurózóna-tagság elnyeréséhez és az egyensúlyi pályához való visszatéréshez elengedhetetlenül szükséges.
Az euró 2008. január elsejei bevezetésnek esélye tehát igen csekély, ráadásul az EU illetékes szervei sem szorgalmazzák a "túlzottan korai" eurózóna-csatlakozást. A tanulmány javaslata szerint tehát meg kellene szüntetni az árfolyamsávot az inflációs célkövetéses monetáris politika megtartása és rehabilitálása mellett, és 2009-2010 körülre kéne megcélozni az euró-övezethez való pénzügyi csatlakozást.