Mária
-6 °C
-2 °C

Az ÁSZ javaslatai a költségcsökkentésre

2004.01.29. 19:46
Az Állami Számvevőszék Medgyessy Péter miniszterelnök felkérésére hosszú távra szóló javaslatokat is kidolgozott a költségvetési kiadások csökkentésére, amelyek szerint teljesen át kell gondolni az egészségügy, az oktatás, a közmédia finanszírozását, emellett sürgős és átfogó korszerűsítésre szorul a közigazgatás.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, ha a közigazgatás átfogó reformjába – beleértve az államigazgatás központi, illetve területi szintjeit, valamint az önkormányzati rendszereket és a közoktatási szolgáltatásokat is – minél előbb belekezd a kormány, az jelentős megtakarításokat eredményezhet az államháztartás területén.

Az ÁSZ szerint a közigazgatás mielőbbi korszerűsítésére azért is szükség van, mert az elősegíti, hogy Magyarország versenyképes legyen az Európai Unióban. A számvevőszék véleménye alapján a közigazgatási költségek csökkentésének, illetve a megtakarítási lehetőségek értékelésének alapfeltétele, hogy nemcsak a közigazgatás strukturális modelljének kialakításában kell következetesnek lenni, hanem az ott dolgozók alkalmazását is az államháztartás átfogó mechanizmusához kell igazítani.

Menedzserszemlélet, vagy kiszámítható közszolgálati életpálaya?

A közigazgatásban dolgozók alkalmazásában a világban mindenütt két tendencia figyelhető meg. Az egyik a konzervatív, a zárt, kiszámítható életpályát adó, de nem túlságosan magas fizetéshez kedvezményeket, „pluszokat” biztosító, és a pályát így vonzóvá tevő megoldás. Ezzel szemben a másik irányzat az úgynevezett nyitott, a közfinanszírozás új trendjeihez igazodó, a közigazgatásban is a menedzsmentszemléletet érvényesítő teljesítményorientált igazgatás, áll az ÁSZ anyagában.

A számvevőszék szerint nem lehetséges a két modell jelenlegi vegyes, következetlen, egymással párhuzamos alkalmazása. A köztisztviselői rendszerre épített miniszteriális és önkormányzati igazgatás mellett a tevékenységek kiszervezése zajlik létszám-megtakarítási és más okokból anélkül, hogy megtörténne az érdemi felülvizsgálat, vajon az adott tevékenységre szükség van-e vagy sem a közszférában.

Napjaink közigazgatásában a konzervatív karriermodell érvényesül, ennek alapján alakul a köztisztviselők jövedelme és kedvezményrendszere. A köztisztviselők körében 1998 és 2000 között előbb négyszázalékos létszámemelkedés következett be, majd az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak kiszervezésével számottevően csökkent a létszám.

Az utóbbi hónapokban viszont a köztisztviselők létszámemelkedése épp abból adódott, hogy ismét köztisztviselői körbe kerültek vissza az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak. Ez nem hoz valóságos megtakarítást, sőt, a kontraszelekciós mechanizmusokkal épp az ellenkezőjét, a túlköltekezést erősíti.

Egészségügy, felsőoktatás

Az ÁSZ szerint átfogó felülvizsgálatra szorul mind az egészségügy ellátó rendszere, mind az oktatási ágazat, beleértve azok háttérintézményeit. Az ÁSZ anyaga összegzése szerint a kormány 2001-ben elfogadta a 2001–2010 közötti évekre szóló Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programot (ENNP), amely lefedi a Nemzeti Egészségfejlesztési Programban meghatározott tartalmi követelmények egy részét, de nem tartalmazza a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátásokra vonatozó koncepciót.

Egyúttal az ENNP nem került az Országgyűlés elé, ahhoz többletforrást nem rendeltek. Az oktatásügy területén a számvevőszék különösen a felsőoktatásban szeretne változásokat elérni, mivel a felsőoktatás tartalmi változásaihoz, korszerű igényeihez nem igazodott annak intézményrendszere.

A felsőoktatásban az integrálódott intézmények továbbra is megtartották korábbi képzési szerkezetüket. Megmaradtak a kis hallgatói létszámú, a piacképesség szempontjából is kérdéses és ráfizetéses szakok is. A számvevőszék szerint az integráció során a felsőoktatási intézmények területén át kell tekinteni a képzési struktúrát, a nem piacképes felsőfokú diplomásképzést fel kell számolni.

A számvevőszék szerint át kell tekinteni a közszolgálati televíziók központi pénzellátását is. A médiatörvény hatályba lépése óta tisztázatlan, hogy mennyi feladatot kell ellátniuk a közszolgálati televízióknak.

Magyar Televízió, Duna TV

A Magyar Televízió Rt.-nél és jogelődjénél végzett számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a feltárt szabályozási és gazdálkodási hiányosságok sorra ismétlődnek. A Magyar Televízió Rt. működési költségei és ráfordításai 1997–2002-ben, miközben nézettségi mutatói általában igen alacsonyak voltak, meghaladták a 190 milliárd forintot, szemben az öt év alatti 155 milliárd forint bevétellel, amelyből együttesen 86,5 milliárd forint, évről évre növekvő, központi költségvetési támogatás volt.

Ezenfelül a társaság még két alkalommal a központi büdzséből összesen 17,5 milliárd forint tőketámogatásban is részesült, de 2002 végére így is elvesztette saját induló vagyonának 90 százalékát, és mérleg szerinti vesztesége 2002-ben 11,8 milliárd forint volt.

A Duna Televízió Rt. minden szempontból fegyelmezettebb gazdálkodást mutatott, de az elfogadott üzleti tervek esetükben is az egyes években veszteséges gazdálkodást eredményeztek. Összességében napjainkra az rt. eszközállománya mintegy 70 százalékban elhasználódott. Ennek részben az az oka, hogy a Duna Televízió alapításakor nem részesült az indokolt összegű forgóalap-juttatásban.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!