Árpád
-1 °C
9 °C

Ötmilliárdos jogtalan kifizetést találtak a számvevők

2005.08.26. 11:40
Huszonegy önkormányzat vett fel jogtalan víziközmű-fejlesztési támogatást 2004-ben az Állami Számvevőszék szerint. A most elkészült vizsgálati jelentés szerint kilenc polgármester és nyolc jegyző követett el szabálytalanságokat és törvénysértéseket azzal, hogy indokolatlan vett igénybe víziközmű-fejlesztésre szolgáló pénzeket, ami összesen mintegy ötmilliárd forintot jelent.
Öt Heves, négy Fejér, három-három Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna, két Csongrád és egy Baranya megyei település vett igénybe indokolatlanul víziközmű-fejlesztési támogatást - derül ki az Állami Számvevőszék pénteken nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az ÁSZ vizsgálata szerint ezen "önkormányzatok által a beruházáshoz kapcsolódóan kiszámlázott bevételek aránytalanul magas összegének rendszerbe kerülése miatt 5 év alatt e bevételek 65,2-69,2 százalékának megfelelő 4,8-5 ,1 milliárd forint közötti állami támogatás indokolatlan igénybe vétele várható".

A támogatást jogtalanul igénylő települések
Magyaregregy, Szomolya, Múcsony, Mezőzombor, Csongrád, Felgyő, Martonvásár, Ráckeresztúr, Tordas, Gyúró, Noszvaj, Sarud, Tiszanána, Újlőrincfalva, Poroszló, Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Kisdorog, Závod, Tevel

Szabálytalan szerződés-aláírások

A számvevőszéki jelentés összefoglalója szerint az ÁSZ a harminc településen végzett helyszíni vizsgálatokkal huszonyegy önkormányzatnál kilenc polgármester és nyolc jegyző felelősségét állapította meg halmozottan elkövetett jogsértések és szabálytalanságok miatt. A számvevőszék egyebek mellett állami támogatások szabálytalan igénybe vételére, illetve szerződés-aláírásra, továbbá kiadási előirányzat nélküli kötelezettségvállalásra bukkant.

Az ÁSZ jelentése szerint a költségvetési pénzek indokolatlanul magas igénybevételét a vizsgált önkormányzatok 81 százaléka által alkalmazott beruházás-finanszírozási módszer, az ÖKOTÁM 2000 tette lehetővé. A számvevők az állami támogatások jogosulatlan kiáramlásának további elkerülése érdekében alternatív javaslatokat tett az érintett jogszabályok módosítására.

Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált önkormányzatok az általuk nyújtott szolgáltatással arányban nem álló, magas vagyonhasznosításból származó bevételeket kaptak a fővállalkozótól ingatlanuk, közterületük, közútjaik használatáért, földterületük, épületük bérbeadásáért, valamint beruházás-szervezési díj címén.

Kreatív könyvelés

Az állami fejlesztési források önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódó alapítványi támogatások voltak. Az alapítványokat az önkormányzatok azért támogatták, hogy a szennyvíz-beruházásban érintett magánszemélyeknek támogatást nyújtsanak. A pénzt az önkormányzatok úgy teremtették meg, hogy saját területüket bérbe adták a beruházást végző vállalkozónak, akit hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárással választottak ki. Az így kapott támogatást a magánszemélyeknek nem fizették ki, mert az alapítvány azt közvetlenül a vízközmű-társulathoz utalta azért, hogy az a lakos számára elszámolja közműfejlesztési hozzájárulás befizetéseként.

Az önkormányzatok a lakosok nevében az alapítványi támogatásra is megigényelték a magánszemélyeket megillető 15 százalékos közműfejlesztési támogatást. Ezt az összeget a jegyzők nem fizették ki, mivel azt a lakosok már a vízközmű-társulathoz való csatlakozással egy időben közcélú adományként az alapítványoknak ajánlották.

Az ÁSZ megállapítja, hogy az aránytalanul magas önkormányzati bevételek rendszerbe kerülése miatt a beruházási összköltség indokolatlanul megnőtt. Az ellenőrzött 13 szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan az önkormányzatok összesen 7,3 milliárd forintot számláztak ki, amelyhez 4,2 milliárd forint állami kamattámogatású hitelt vettek fel. Az ÁSZ szerint a kiszámlázott bevételek miatti költségnövekedés hatására nőtt a vízközmű társulati hitel felvehető összege, és ezáltal az állami kamattámogatás alapjának nagysága is.

A közkiadásokat kedvezőtlenül érinti, hogy ezeknél a beruházásoknál az állami támogatásokat halmozottan veszik igénybe - szögezi le a számvevőszéki jelentés. Az alkalmazott módszerrel elnyújtják a támogatások igényvételének idejét, ugyanakkor a beruházásokat lényegesen drágábban valósítják meg, mint amit a kivitelezés műszaki tartalma ténylegesen indokolna. A központi költségvetést az önkormányzati bevételekkel megalapozatlanul megnövelt beruházási összköltség miatt kár éri - olvasható a jelentésben.

Dokumentumok csak három helyen voltak

A számvevők beszámolójából egyebek mellett kiderül: a beruházások pénzügyi ütemezését tartalmazó dokumentumok három önkormányzat kivételével (Csongrád, Noszvaj, Múcsony) a polgármesteri hivatalokban nem voltak fellelhetők annak ellenére, hogy azok a víziközmű társulati hitelszerződések mellékleteként voltak megjelölve. Részben emiatt a a polgármesteri hivatalok alkalmazottai nem látták át a beruházás finanszírozás rendszerét. Abban is hibáztak az önkormányzatok, hogy az alapítványoknak adott támogatást a rendeletekben, vagy egyéb módon nem mutatták be, ami akadályozta a közpénzek átláthatóságának biztosítását.

Az ÁSZ a 21 önkormányzat - az ellenőrzött és vizsgálatba bevont önkormányzatok kétharmada - által jogtalanul igénybevett, nagy összegű közműfejlesztési támogatás elvonására tett javaslatot. A megállapított jogtalan támogatások elvonása azoknál az önkormányzatoknál, ahol még a beruházás folyamatban van, a beruházások leállítását, a hitelszerződések felmondását, az önkormányzati kezesség miatt jelentkező kötelezettségek megjelenését, s ezáltal akár az önkormányzati csőd bekövetkezését is maga után vonhatja. Az elvonás emiatt további állami kiadásokat jelenthet, mivel elkezdett beruházások maradhatnak befejezetlenül.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.