Árpád
-1 °C
9 °C

ÁSZ-bírálat a kormánynak

2006.06.01. 11:43
Az ÁSZ évek óta visszatérően jelzi a költségvetési bevételek felültervezését, a kiadások alultervezését, a költségvetés évközi, többszöri módosításának negatív következményeit, a hatásvizsgálatok nélküli tervezést, és az állami feladatok tartalma és finanszírozási mértéke meghatározásának szükségességét az államháztartás hosszú távú egyensúlyi követelményeinek biztosítása érdekében - hangsúlyozza jelentésében az Állami Számvevőszék.

A központi költségvetés adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005. év végére 12 744,2 milliárd forintra, azaz 85,1 százalékkal nőtt - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. Az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben 500 milliárd forint alatt volt, 2002-ben megháromszorozódott, 1504,7 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósult. Az uniós statisztikai módszerek alapján számított adósságmutató a GDP 60 százaléka alatt volt.

A központi költségvetés adósságnövekedésének 63,3 százalékát a költségvetés hitelátvállalások nélküli hiánya okozta, amit elsősorban működési jellegű kiadások idéztek elő. Ezek eredményeképpen a számvevőszék álláspontja szerint a jövőben nem várhatóak olyan bevételek, amelyek a hiány mérséklését eredményezhetik.

Hiányösszetevők

A vizsgált időszakban a kötvények és kincstárjegyek után a befektetőknek kifizetett hozamok csökkentek, az adósságportfolió összetétele kedvezőbbé vált. Ennek ellenére a hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének 82,2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatokon keresztül az államadósság determinálja és beszűkíti a költségvetés mozgásterét.

A központi költségvetés adósság-növekedésének 28,6 százalékát a vizsgált hat évben a tb-alapok hiánya tette ki. Az alapokon belül az egészségbiztosítási alap hiánya volt a meghatározó, aminek oka a járulékkulcsok csökkentése, illetve a kieső források központi költségvetésből történő pótlásának elmaradása volt. A nyugdíj-biztosítási alap hiánya mérsékeltebb, ugyanakkor növekvő volt.

A központi költségvetés adósságának növekedését a hiányokon túl döntően a költségvetésen kívüli szervezetektől átvállalt hitelek vagy részükre térítésmentesen juttatott államkötvények okozták. Az átvállalt hitelek többsége mögött fejlesztések, beruházások (például a MÁV fejlesztései, autópálya-beruházások) álltak, amelyek a jövőbeli fejlődést szolgálják. Ezen túl mérsékelték az adósságot a privatizációs bevételek, növelték az EU-támogatásmegelőlegezések és az MNB-tartalékfeltöltések.

Az önkormányzatok adósság-állománya a 2000. végi 101,6 milliárd forintról 2005 végéig 291,6 milliárd forintra nőtt. Az adósságon belül a fejlesztések miatti adósság a meghatározó. Ugyanakkor 2000-ben az önkormányzatok 13,9 százaléka, 2004-ben már 20,3 százaléka kényszerült működését finanszírozó hitelek felvételére.

Kockázati tényezők

Véleményezési lehetőségek
Az ÁSZ 2005-ben 71 ellenőrzési jelentést tett közzé. Tavaly az ellenőrzési tervében 98 téma szerepelt, amelyek közül 37 vizsgálat már 2004-ben folyamatban volt, 25 vizsgálatot pedig az idén fejeznek be - mondta Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke elmondta: a számvevőszék azt szeretné, ha az államháztartással, illetve a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokban a jelenleginél egyértelműbben határoznák meg az ÁSZ véleményezési lehetőségeit. Kovács Árpád arról is szólt, hogy a jövőben a szervezet tevékenységében határozottabb szerepet kap az európai uniós pénzek magyarországi felhasználásának ellenőrzése. Az ÁSZ várhatóan 2006 őszén teszi közzé átfogó jelentését az EU-s források eddigi felhasználásáról.

Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) által 2000-2005 között bevont források 9,2 százaléka hitelfelvételből, 90,1 százaléka értékpapír kibocsátásából származott. A forrásbevonások 74,5 százaléka forintban valósult meg. A vizsgált időszakban az ÁKK Rt. 12 963,7 milliárd forint értékben éven túli lejáratú forrásokat vont be, a törlesztés összege ugyanezen lejáratnál 7967,0 milliárd forint volt. A törlesztések nem eredményezték az adósság csökkenését, mivel azok teljesítéséhez új forrásbevonásra volt szükség. Ezen túl 815,9 milliárd forintos adósságnövekedés kincstárjegyben testesült meg.

Az ÁSZ évek óta visszatérően jelzi a költségvetési bevételek felültervezését, a kiadások alultervezését, a költségvetés évközi, többszöri módosításának negatív következményeit, a hatásvizsgálatok nélküli tervezést, és az állami feladatok tartalma és finanszírozási mértéke meghatározásának szükségességét az államháztartás hosszú távú egyensúlyi követelményeinek biztosítása érdekében - mutat rá a jelentés.

A hat évet átfogó ellenőrzés, a tapasztalt tendenciák alapján a számvevőszék több olyan kockázati tényezőre mutat rá, amelyeknek jövőbeli kihatásai lehetnek. Ezek között említi a jelentés, hogy az adósságállomány további növekedése - különösen a kamatok emelkedése mellett - a költségvetés mozgásterének további beszűkülését okozhatja.

Javaslatok a kormánynak

Az egészségbiztosítási alap hiányának növekedése azt jelzi, hogy az egészségügy pénzügyi egyensúlyi helyzetének megteremtése kiemelten fontos feladat. A nyugdíjbiztosítási alap hiányának növekvő tendenciája további adósságnövekedési kockázatot jelent. Az önkormányzatoknál a működési hitelállomány növekedése költségvetésük deficitjére utal, ami a szektor további eladósodásának kockázatát hordozza magában.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés megállapításai alapján javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze az államháztartási törvény módosítását annak érdekében, hogy az nevezze meg az uniós statisztikai módszerek szerinti hivatalos adósságadatokat publikáló szervezetet és szabályozza az állami követelések és azok kezelésének fogalmát. Rendeletben szabályozza az államháztartás egészére vonatkozó államadósság bemutatásának felelősét, valamint dolgozzon ki és terjesszen az Országgyűlés elé a tb-alapok mindenkori pénzügyi egyensúlyának megteremtését szolgáló javaslatot.

Javasolta továbbá az ÁSZ a pénzügyminiszternek, hogy intézkedjen a Kincstári Egységes Számla (KESZ) napi likviditáskezeléséhez szükséges megbízható és pontos információk biztosításáról, és határozza meg az államadósság kimutatásának rendjét és módszertanát.