Az önkormányzati szektorban felhalmozódott adósságok és kötelezettségek, az emiatt jelentkező feszültségek mára olyan mértékűvé váltak, hogy nehezítik a szerkezeti átalakulásokat. Holott ez a hosszú távú versenyképességet támogató reformok egyik fő kérdése – erre a következtetésre jutottak a számvevőszék munkatársai.
Az önkormányzati rendszerben felhalmozódott pénzügyi feszültségekről készített tanulmányt ismertető sajtótájékoztatón elhangzott: a mai önkormányzati rendszer olyan, mint egy aknamező. Ha az ember óvatosan megy végig, nem történik baj, de nagyon súlyosak a kockázatok. Számos olyan eleme van a rendszernek, amelyek az egyes önkormányzatokon túlmutató, államháztartási szintű kockázatot jelentenek. Ezek egy része az utóbbi néhány évben alakult ki, más részük lényegében az önkormányzati rendszer kialakulása óta jellemző .
Az önkormányzatok közül elsősorban a nagyvárosokban, a fővárosi és a megyei önkormányzatoknál volt megfigyelhető a 2006-os ciklus kezdete óta a burkolt vagy nyílt eladósodás. A helyi önkormányzatok 2006-ban még csak 900 millió forintnyi forintos és 38,5 milliárd svájci frank névértékű frankalapú kötvényt bocsátottak ki. Egy évvel később már csaknem 1 milliárd franknyi új kötvény került piacra, amit tavaly további 828 millió franknyi, és mindkét évben mintegy 20 millió forintnyi kötvénykibocsátás követett.
A kötvénykibocsátásnak két súlyos problémája van az ÁSZ szerint. Egyfelől az árfolyamkockázat: két év alatt nagyjából kétmilliárd frankkal adósodtak el az önkormányzatok, ami a kibocsátáskori 350-370 milliárd forinttal szemben ma már több mint 400 milliárd forintnyi kötelezettséget jelent. Másfelől a kötvényből befolyt pénzek csekély hányada szolgált beruházási célokat – az önkormányzati beruházások volumene, az uniós támogatási lehetőségek ellenére, 2007-ben és 2008-ban is csökkent –, nagy részük működésre vagy a korábbi hitelek kiváltására ment el. Ez elgondolkodtató nagyságrend, aminek már államháztartási kockázata is van – mondta a tájékoztatón Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója.
Az ÁSZ tanulmánya szerint 2007 végén egy lakosra átlagosan kicsivel kevesebb, mint 60 ezer forintnyi adósság jutott. Ezen belül a budapestiekre az összes adósság egynegyedét felhalmozó fővárosi önkormányzattól már több mint fejenként 80 ezer forintnyi adósság jutott, amit megfejelt a kerületek fejenként nagyjából 20 ezer forintja. A megyeszékhelyi funkciót betöltő megyei jogú városokban csaknem 70 ezer forint, a nem megyeszékhelyként működő megyei jogú városokban közel 90 ezer forint volt az egy lakosra jutó adósság, egy átlagos városban nagyjából 50 ezer, a községekben és nagyközségekben nagyjából 10 ezer forintos adósság jutott egy főre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
