Szabolcs
14 °C
28 °C

Nem volt szükség a kőröshegyi völgyhídra

2008.07.07. 17:11
Több súlyos hiányosságot, olykor törvénytelenséget találtak a számvevők a tavaly épített sztrádaszakaszok ellenőrzése során. A kivitelezők nem szembesültek éles versenyhelyzettel, nem végeztek előzetes árkalkulációt, megalapozatlanok voltak a határidők. Az állam, mint megrendelő nem rendelkezett előzetes költségkalkulációkkal, de a területrendezéssel kapcsolatos feladatokat is tervezés nélkül végezték. Ennek köszönhetően a sztrádák építése csúszott, és még menet közben is drágult.

A 2004-től hatályos, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény 2003-2007 között 687 km gyorsforgalmi útszakasz megépítését irányozta elő. Ebből összesen 413 km-t helyeztek ideiglenesen forgalomba (60 százalékos arány), a 2007-re tervezett átadások közül egy sem történt meg - áll az Állami Számvevőszék jelentésében, amely a 2006 decemberében és 2007-ben megépült, 112 kilométernyi sztrádaszakaszok, benne a kőröshegyi völgyhíd és a dunaújvárosi Duna-híd ellenőrzése alapján készült.

Törvényen kívül

A sztrádatörvény 2007. júliusi módosítása után az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozottan érvényesült az ÁSZ szerint, azóta ugyanis nem jogszabály tartalmazza a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének éves ütemezését, a beruházások befejezésének időpontját és az előkészítés alatt álló gyorsforgalmi útszakaszokat. 2006-ban és 2007-ben a törvényben előírt kormánybeszámolók nem készültek el, az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról, a folyamatban lévő fejlesztésekről.

A 2007-ben átadott autópálya-szakaszoknál a törvény 2006. évi átadási határidőt rögzített, amelynek teljesíthetőségét, a beruházások előkészítésének tényleges helyzetét és a kivitelezéshez műszakilag szükséges időtartamot előzetesen nem mérték fel.

Az ellenőrzött autópálya-szakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a két híd építési költsége megközelíti a 100 milliárd forintot. A beruházások finanszírozása kizárólag állami pénzeszközökből történt, ebből közvetlen költségvetési forrás 151,4 milliárd forint, az állami garanciavállalással felvett hitelek 201,7 milliárd forint, és a NIF Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd forint összeget képviseltek.

Stratégia nélkül fizettek

Az autópálya szakaszok nyomvonalát közúthálózat- és térségfejlesztési, környezetvédelmi szempontok határozták meg, amelyeket a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal egyeztettek. Minden autópálya szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett.

Indokolatlan a kőröshegyi völgyhíd

Az épülő völgyhíd 2007-ben

Az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó szakaszán a kőröshegyi völgyhíd megépítésének elkerülése céljából a parttól 15-20 km távolságra vezetett nyomvonal-változatokra tervek nem készültek. 2000-ben egy szakértői csoport olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból kedvező volt, és a jelenlegi völgyhíd hosszának felével alagút és híd építésével megoldotta volna a nyomvonalvezetést. Kőröshegy község önkormányzata a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta, arról elutasító határozatot nem hozott. A 41,5 milliárdból épült völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt – állapítják meg a számvevők.

Nem kényszerítették versenyre a kivitelezőket

Ami a kivitelezők kiválasztását illeti, a középtávon előre láthatóan megépítendő útszakaszok jelentős nagyságából adódóan a kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk, ez pedig a piac felosztásának irányába hatott és a kínálati, azaz az építők szabta árak érvényesüléséhez vezetett. A kivitelezők kiválasztása ugyanakkor formailag a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelt.

Nem hatékony a Duna-híd

Az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-hídja előrehozott beruházás, a hídhoz kapcsolódó autópálya szakaszok a jelenlegi tervek szerint csak 2015-re készülnek el, ezért a hatékonysági követelmények nem teljesülnek.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A gazdasági tárca mint a tulajdonosi jogok gyakorlója nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését. Az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-híd építési költségére 2004 januárjában készített értékelemzésben a több mint 8 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepelt, mint a NIF Zrt. által 2004 szeptemberében megkötött kivitelezői szerződésben.

A kivitelezés költségének árképzése nem volt átlátható – állapítják meg a számvevők. A kivitelezési szerződésekben minden esetben átalányáras árformát alkalmaztak, ahol az árakba beépült a kivitelezői kockázatok költsége. A pótmunkák egy részét az átalányáras szerződésben szereplő egységárral számolták el, ami a beruházási költségek növekedését eredményezte. Az ellenőrzött beruházásoknál szerződésmódosításokat követően 15,6 milliárd forint volt a többletköltség.

Nem terveztek előre

A rendelkezésre álló kiviteli tervek alapján a műszaki tartalmat teljes körűen csak a kivitelezési szakaszban pontosították. A kivitelezés megkezdéséhez szükséges területátadási ütemtervek nem készültek. Az előkészítés, azon belül a területszerzés és a régészet, valamint az építés egyidejűleg zajlott. A beruházások megvalósítása során a külső és belső szervezetek által végzett tevékenységek összhangját biztosító projektmenedzsment szervezeti feltételei nem álltak rendelkezésre. Mindez nem segítette a koordinált, ütemezett végrehajtást a határidő teljesítése érdekében. Az átadási határidők csúszását - a törvényben rögzített megalapozatlan határidőkön túl - a munkaterületek késedelmes átadása, a műszaki tartalomváltozások és néhány vis-maior eset is okozta.

Az ellenőrzött autópálya beruházásoknál a minőségbiztosítási feladatok ellátása nem teljes körűen valósult meg. A minőségi követelmények érvényesítését szolgáló előírásokat a kivitelezési és a mérnöki szerződések tartalmazták. Minőségi kockázatot jelentenek a kivitelezés során előforduló hibák (pl. pályasüllyedés) minősítési dokumentációinak és értékelésének hiánya. A minőségi tanúsítványok egy autópálya szakasznál sem készültek el a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig, és utólag sem minden esetben pótolták azokat.