Antal, Antónia
-7 °C
0 °C

Nem volt szükség a kőröshegyi völgyhídra

2008.07.07. 17:11
Több súlyos hiányosságot, olykor törvénytelenséget találtak a számvevők a tavaly épített sztrádaszakaszok ellenőrzése során. A kivitelezők nem szembesültek éles versenyhelyzettel, nem végeztek előzetes árkalkulációt, megalapozatlanok voltak a határidők. Az állam, mint megrendelő nem rendelkezett előzetes költségkalkulációkkal, de a területrendezéssel kapcsolatos feladatokat is tervezés nélkül végezték. Ennek köszönhetően a sztrádák építése csúszott, és még menet közben is drágult.

A 2004-től hatályos, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény 2003-2007 között 687 km gyorsforgalmi útszakasz megépítését irányozta elő. Ebből összesen 413 km-t helyeztek ideiglenesen forgalomba (60 százalékos arány), a 2007-re tervezett átadások közül egy sem történt meg - áll az Állami Számvevőszék jelentésében, amely a 2006 decemberében és 2007-ben megépült, 112 kilométernyi sztrádaszakaszok, benne a kőröshegyi völgyhíd és a dunaújvárosi Duna-híd ellenőrzése alapján készült.

Törvényen kívül

A sztrádatörvény 2007. júliusi módosítása után az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozottan érvényesült az ÁSZ szerint, azóta ugyanis nem jogszabály tartalmazza a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének éves ütemezését, a beruházások befejezésének időpontját és az előkészítés alatt álló gyorsforgalmi útszakaszokat. 2006-ban és 2007-ben a törvényben előírt kormánybeszámolók nem készültek el, az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzeszközök felhasználásáról, a folyamatban lévő fejlesztésekről.

A 2007-ben átadott autópálya-szakaszoknál a törvény 2006. évi átadási határidőt rögzített, amelynek teljesíthetőségét, a beruházások előkészítésének tényleges helyzetét és a kivitelezéshez műszakilag szükséges időtartamot előzetesen nem mérték fel.

Az ellenőrzött autópálya-szakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a két híd építési költsége megközelíti a 100 milliárd forintot. A beruházások finanszírozása kizárólag állami pénzeszközökből történt, ebből közvetlen költségvetési forrás 151,4 milliárd forint, az állami garanciavállalással felvett hitelek 201,7 milliárd forint, és a NIF Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd forint összeget képviseltek.

Stratégia nélkül fizettek

Az autópálya szakaszok nyomvonalát közúthálózat- és térségfejlesztési, környezetvédelmi szempontok határozták meg, amelyeket a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal egyeztettek. Minden autópálya szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett.

Indokolatlan a kőröshegyi völgyhíd

Az épülő völgyhíd 2007-ben

Az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó szakaszán a kőröshegyi völgyhíd megépítésének elkerülése céljából a parttól 15-20 km távolságra vezetett nyomvonal-változatokra tervek nem készültek. 2000-ben egy szakértői csoport olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból kedvező volt, és a jelenlegi völgyhíd hosszának felével alagút és híd építésével megoldotta volna a nyomvonalvezetést. Kőröshegy község önkormányzata a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta, arról elutasító határozatot nem hozott. A 41,5 milliárdból épült völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt – állapítják meg a számvevők.

Nem kényszerítették versenyre a kivitelezőket

Ami a kivitelezők kiválasztását illeti, a középtávon előre láthatóan megépítendő útszakaszok jelentős nagyságából adódóan a kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk, ez pedig a piac felosztásának irányába hatott és a kínálati, azaz az építők szabta árak érvényesüléséhez vezetett. A kivitelezők kiválasztása ugyanakkor formailag a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelt.

Nem hatékony a Duna-híd

Az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-hídja előrehozott beruházás, a hídhoz kapcsolódó autópálya szakaszok a jelenlegi tervek szerint csak 2015-re készülnek el, ezért a hatékonysági követelmények nem teljesülnek.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A gazdasági tárca mint a tulajdonosi jogok gyakorlója nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését. Az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-híd építési költségére 2004 januárjában készített értékelemzésben a több mint 8 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepelt, mint a NIF Zrt. által 2004 szeptemberében megkötött kivitelezői szerződésben.

A kivitelezés költségének árképzése nem volt átlátható – állapítják meg a számvevők. A kivitelezési szerződésekben minden esetben átalányáras árformát alkalmaztak, ahol az árakba beépült a kivitelezői kockázatok költsége. A pótmunkák egy részét az átalányáras szerződésben szereplő egységárral számolták el, ami a beruházási költségek növekedését eredményezte. Az ellenőrzött beruházásoknál szerződésmódosításokat követően 15,6 milliárd forint volt a többletköltség.

Nem terveztek előre

A rendelkezésre álló kiviteli tervek alapján a műszaki tartalmat teljes körűen csak a kivitelezési szakaszban pontosították. A kivitelezés megkezdéséhez szükséges területátadási ütemtervek nem készültek. Az előkészítés, azon belül a területszerzés és a régészet, valamint az építés egyidejűleg zajlott. A beruházások megvalósítása során a külső és belső szervezetek által végzett tevékenységek összhangját biztosító projektmenedzsment szervezeti feltételei nem álltak rendelkezésre. Mindez nem segítette a koordinált, ütemezett végrehajtást a határidő teljesítése érdekében. Az átadási határidők csúszását - a törvényben rögzített megalapozatlan határidőkön túl - a munkaterületek késedelmes átadása, a műszaki tartalomváltozások és néhány vis-maior eset is okozta.

Az ellenőrzött autópálya beruházásoknál a minőségbiztosítási feladatok ellátása nem teljes körűen valósult meg. A minőségi követelmények érvényesítését szolgáló előírásokat a kivitelezési és a mérnöki szerződések tartalmazták. Minőségi kockázatot jelentenek a kivitelezés során előforduló hibák (pl. pályasüllyedés) minősítési dokumentációinak és értékelésének hiánya. A minőségi tanúsítványok egy autópálya szakasznál sem készültek el a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig, és utólag sem minden esetben pótolták azokat.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Kezdje az évet egzotikus körutazással!

Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.