Olasz módra robbantják az ATM-eket

Gázérzékelőkkel, pénzt megfestő patronnal, erősebb rögzítéssel és a gépekbe szerelt nyomkövetőkkel védekezhetnek a bankok a pénzkiadó automaták kiszakítása vagy felrobbantása ellen. Bankbiztonsági szakemberek szerint ugyanakkor nem várható, hogy az ATM-eket visszatelepítik a bankok biztonságosabb épületeibe, lényegük ugyanis éppen az, hogy az ügyfelek bárhol elérjék a terminálokat.

A bankok komolyan veszik az utóbbi időkben megszaporodott támadásokat a pénzkiadó automaták ellen. A lapunknak nyilatkozó biztonsági szakemberek szerint azért támadnak inkább ATM-eket, mert alacsonyabb a kockázata, mint egy bankrablásnak, és az elvihető összeg is lényegesen magasabb.

Könnyebben jutnak pénzhez

Fialka György, a Budapest Bank bankbiztonsági vezetője szerint a támadások oka az lehet, hogy az ATM-ek kikerültek a szabad térbe, így a rablók úgy vélik, kisebb kockázattal juthatnak nagyobb összeghez. Az elkövetők lebukás esetén csak rongálásért, esetleg lopásért vonhatók felelősségre, míg egy bankrablásnak már többszörös a büntetési tétele és sokkal nagyobb a rizikó is.

Bár a K&H Bank és a Citibank tapasztalatai szerint továbbra is a kevésbé erőszakos támadások a jellemzőek, az elmúlt hónapokban a PIN-kód- és bankkártyalopás, illetve -másolás mellett merőben új módszerekkel kellett szembesülniük a pénzintézeteknek. A bűnözők rájöttek, hogy könnyebb a gépeket ellopni, mint a helyszínen feltörni. Miután bizonyos automatákat nem rögzítettek elég erősen, az automatákat erősebb dzsipre vagy teherautóra kötött drótkötéllel próbálják meg kiszakítani a helyükről. Az elszállított automatát aztán egy eldugott helyen szét lehetett szerelni, és a pénzt ki lehet venni belőle.

Egyre több támadás

Magyarországon tavaly novemberben a zirci Tescóból, decemberben pedig a győri Tescóból szakították ki a falból az automatát és vitték el. A győri automatából több tízmillió forintot zsákmányolhattak a rendőrség tájékoztatása szerint. A két szétrancsírozott és kifosztott automata decemberben illetve 2008 januárjában került elő a majki horgásztóból.

2008 februárjában a karcagi Tescóból próbálták kirángatni a falból az automatát, de a biztonsági őr megzavarta a tolvajokat, így azok elmenekültek. Március 3-án Nagykállón sikerült kitépni a falból a gépet. Egy BMW-vel több száz méteren keresztül húzták maguk után a szerkezetet, amiből végül kiszakadt a pénzkazetta. A tolvajok ezt berakták az autóba és elhajtottak. Áprilisban 4 millió forintot zsákmányoltak azok a rablók, akik egy hajdúdorogi bank előteréből másfél perc alatt kirángatták a bankomatot.

Az olasz módszer

Ehhez képest teljesen új módszernek számít - legalábbis Magyarországon - a bankautomaták felrobbantása. A robbantásos módszert a 2000-es évek elején először Olaszországban alkalmazták. Később számos ilyen eset történt Franciaországban, Ausztriában és Németországban is.

2004-2005 között egy banda hét automatát robbantott fel Ausztriában és mintegy 350 ezer eurót zsákmányolt (és 400 ezer eurónyi kárt csinált). A robbantáshoz a hegesztésnél alkalmazott autogén gázt használták. A gázzal feltöltötték az automata réseit, majd egy gyújtószerkezetet helyeztek bele és robbantottak.

Mivel nehéz kiszámítani, mennyi elegendő a gázból, a robbanás nemcsak az automatában és az épületben okozhat súlyos károkat. Európában már több ATM-robbantás helyszínén találtak vérnyomokat a megsérült rablóktól. Becslések szerint ilyen akciókban már legalább tíz bűnöző is meghalhatott (a sérülteket és halottakat a tettesek minden esetben elvitték a helyszínről).

Az "olasz módszer" a jelek szerint Magyarországra is átterjedt. Március 19-én a Vác közepén lévő szupermarketben lévő bankomat repült a levegőbe. A robbanás kitörte az áruház ablakait és megrongálta a tetőszerkezetet. A banda azonban végül nem vitte magával a pénzkazettát.

Egy héttel később, március 27-én Fóton robbant a következő automata. A rablók valószínűleg vittek el innen pénzt, de sok bankjegy maradt szétszóródva a helyszínen. Április 13-án Budakeszin próbáltak feltörni egy automatát, de innen végül nem sikerült pénzt elvinni.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azt vizsgálja, van-e összefüggés az egyes esetek között, mondta az Indexnek Csécsi Soma, az NNI szóvivője. Az egyes esetek között voltak kísérletek és sikeres próbálkozások is, de arról Csécsi Soma nem kívánt tájékoztatást adni, mennyi pénzt zsákmányoltak összesen az ATM-eket kiszakító és felrobbantó bűnözők. Ezekben az ügyekben egyelőre nincs gyanúsított, mondta a szóvivő.

Védekeznek

Az automaták kiszakítása és elszállítása ellen az ATM-be olyan jelzőrendszert lehet telepíteni, amely folyamatos jelzést ad az eszköz helyéről, mondta Fialka György, a Budapest Bank bankbiztonsági vezetője. Az automaták ellopásától vagy felrobbantásától elrettentheti a bűnözőket, ha robbanópénzt (dye pack) telepítenek az ATM pénztároló kazettájába. Ez támadás esetén befecskendezi a kazettában levő bankjegyeket speciális, lemoshatatlan festékkel, és azok így használhatatlanná válnak, emellett pedig füsttel is jelzi, merre viszik a gépet a támadók.

A szakértő szerint a korábbiakon túlmenően is meg kell erősíteni az ATM-ek rögzítését, hogy azt ne lehessen autóval kitépni. A K&H Banknál törekszenek arra, hogy az automatákat ne önállóan, hanem falba építve telepítsék, így azokat gyakorlatilag nem lehet körbehurkolni lánccal.

A Budapest Bank bankbiztonsági vezetője szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy az ATM-eket beviszik a bankokba, mivel az ATM-nek éppen az a funkciójuk, hogy az ügyfél bármikor hozzáférhessen a pénzéhez. A K&H Bank szerint sem indokolt biztonsági szempontból, hogy zárt térbe helyezzék el az automatákat.

Weissmüller Gábor, a Citibank közép-európai nyomozási vezetője szerint is több módszer is létezik, amely hathatós védelmet nyújt az ATM-ek fizikai támadása ellen. Ezek közül a bankok, illetve ATM-üzemeltetők már többet a gyakorlatban is alkalmaznak. Védekeznek a pénzkiadó nyílás leragasztása ellen, és azt is kiküszöbölik, hogy a kártyaetető nyílásra különböző szerkezeteket ragasszanak. Az ATM-eket riasztóval és kamerával is felszerelik.

A kártyahamisítás az erőszakos támadásnál biztonságosabb módja a pénzszerzésnek. A kártyamásolók hosszabb távra terveznek, van idejük kivárni az eredményt. Sokkal kisebb a lebukás veszélye, hiszen a tranzakciót végző személy - hiába van felvétel róla - a legtöbbször azonosíthatatlan. A tolvajok általában úgy beöltöznek, hogy nem lehet őket felismerni. Ráadásul az ország bármelyik részén felbukkanhatnak, így tetten érni is nagyon nehéz őket. A hamisított, másolt kártyákkal gyakoribb a kísérletezés, de a veszteség nagyságrendekkel kisebb.