Az Európai Bizottság az 2560/2001/EK rendelet átalakításával 2010-re tovább egységesítené az elektronikus fizetési forgalmat az unióban. A belső piaci biztos szerint az európai gazdaság éves szinten akár 50-100 milliárd eurónyi költségtől is megszabadulhat, ha sikerül elérni, hogy a határokon átnyúló tranzakciók valóban ne legyenek drágábbak, és ne vegyenek igénybe több időt, mint az egy tagállamon belüliek.
Az európai fizetési rendszerek jelenlegi széttagoltsága sok gondot okoz; a jogszabályok sokfélesége miatt például a pénzügyi szolgáltatók gyakran nehezen tudnak megjelenni egy másik tagország piacán. Az EU-ban évente átlagosan 231 milliárd tranzakció, hozzávetőlegesen 52 ezer milliárd euró értékben megy végbe.
Magyarországon az euróban lebonyolított, EU-tagállamokba irányuló átutalások díjai nem változtak érdemben 2004 májusa óta, hiszen a külföldre történő devizautalások addig sem voltak drágábbak a belföldi, bankon kívülre irányuló tételeknél. A külföldre irányuló devizautalások ára hazánkban mindenesetre igen magas, tételenként általában több ezer forintot tesz ki, sőt, magasabb összegnél elérheti a több tíz ezer forintot is.
"Több milliárd eurót kitevő beruházási költségektől tartanak a német bankok" - mondta Christopher Pleister, a német Volksbankok és Raiffeisen bankok szövetségének elnöke a Handelsblattnak. Szerinte a hitelintézetek kénytelenek a többletráfordításokat az ügyfelekre továbbhárítani, amely a banki költségek emelkedését jelenti.
McCreevy viszont úgy véli, a hatályos technológiai előírások annyira előrehaladottak, hogy a gyorsított átutalásra való átállás nem jár számottevő megterheléssel a pénzintézetek számára. Ugyanakkor a biztos szerint a banki szektoron kívülről számos szupermarket, mobilszolgáltató venné át a tevékenység lebonyolítását, ha a bankok túlzottan sokallják az átállással járó költségeket.