A napicikk-piacot átrendező Lidl diszkontlánchoz hasonló árpolitikát követő Schlecker még 2003 őszén jelentette be, hogy belép a közép-európai piacra. Az új piaci szereplő igazi nehézsúlyú versenyző. Európa-szerte 13 700 üzlete van, árbevétele 2004-ben 6,6 milliárd euró volt.
A Schlecker ráadásul a Lidlhez hasonlóan szerény kínálattal, de rendkívül alacsony árakkal dolgozik, így bizonyára sok árérzékeny magyar vásárlót csábít el a konkurenciától. A Schlecker abban is különbözik versenytársaitól, hogy sok saját márkás terméket árusít, és boltjaiban az illatszeren és a háztartási vegyi árun kívül kávét, édességet, italt és műszaki cikkeket is kínál. Ezenkívül nagy hangsúlyt helyez internetes szolgáltatásaira is.
Kérdés, mi lesz az Azúr további sorsa. A mostani egyezség sok jót nem ígér, hiszen ha a tulajdonos a legjobb helyen lévő, tehát valószínűleg a legtöbb jövedelmet hozó boltokat átadja riválisának, aligha gondolkozik hosszú távon. Ezt támasztja alá, hogy a Fotex sorra válik meg a kiskereskedelmi cégeitől, így a legvalószínűbb az, hogy a mostani lépéssel megpecsételődött az Azúr sorsa is.
A cég helyzetét jelzi, hogy tulajdonosa tavaly őszszel negyedére, 195 millió csökkentette a jegyzett tőkéjét és 27 boltját be is zárta. A társaság pénzügyi adatait szemügyre véve a lépés indokolt volt, hiszen a drogériacég 2004-ben hárommilliárdos árbevétel mellett közel 300 milliós veszteséget könyvelhetett el.
Az Azúr mélyrepülésének hátterében ugyanaz az ok áll, mint az ugyancsak Várszegi-érdekeltségű Keravill történetében. A tulajdonos nem tudta tartani a lépést a piacra betörő tőkeerős, multinacionális cégek gerjesztette árversenyben, emiatt elvesztette vevőit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
