Ambrus
-7 °C
3 °C

Kinek, mennyit ér meg Ferihegy?

2005.08.22. 08:41
A héten várhatóan két ügyben is dönt majd az ÁPV: eldőlhet a Malév sorsa és tovább szűkülhet a Ferihegyi repülőtérre pályázók köre. A közelmúltban eladott reptér-üzemel-tetők esetéből kiindulva, a Budapest Airport vételára elérheti a 200 milliárd forintot is.
A héten várhatóan két, a légi közlekedéssel kapcsolatos döntést is hoz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Eldőlhet, hogy magántulajdonba kerül-e a Malév vagy továbbra is állami kézben marad. (Az ÁPV jelenleg a magyar-orosz Airbridge Rt.-vel tárgyal a légitársaság eladásáról.) Emellett az is kiderülhet, hogy a jelentkező kilenc társaságból melyik lesz az a néhány, amely - felkerülve a rövidített listára - november 2-án kötelező érvényű ajánlatot nyújthat be a Budapest Airport (BA) Rt. 75 százalék mínusz 1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagjára.

Mennyi a szorzó?

A pályázat jelen szakaszában a szakmai ajánlatok képviselnek nagyobb szerepet, míg a következő fordulóban főként az ajánlott összeg lesz a mérvadó. Ennek mértékéről a legkülönbözőbb számok láttak napvilágot, kezdetben még 100 milliárd, napjainkban azonban már 200 milliárd forint körüli összeg szerepel a sajtóban. Ez utóbbit az alapozhatja meg, hogy a közelmúltban piacra dobott reptér-üzemeltető cégek átlagosan EBITDA-juk 14-15-szöröséért találtak gazdára. A BA esetében a 60 millió eurós EBITDA alapján jöhet ki a 900 millió eurós, 200 milliárd forint körüli érték. Kérdés azonban, hogy a pályázaton részt vevő, szakmailag elismert cégek közül melyeknek érné meg, s melyek lennének képesek kicsengetni ekkora összeget.

Az ausztrál Macquarie Airports Holding Ltd. biztos nem lepődik meg a 14-15-szörös szorzón, hisz a korábbi privatizációs pályázatok publikus adataiból kiderül, hogy e társaság például 18-szoros EBITDA-szorzóval számolt összegért - 1,8 milliárd euróért - szerzett részesedést a sidneyi repülőtérben, s 14,5 százalékos szorzóval számolt 480 millió euróért jutott részesedéshez a római reptérben. A közelmúltban ugyancsak tetemes összeget fordított privatizációra - a BA pályázatán szintén induló - török TAV cég, amelynek két fő tulajdonosa a Tepe és az Akfen, Törökország két legnagyobb építőipari és ingatlanfejlesztő vállalata, s amely ugyanakkor repülőterek üzemeltetésében is jártas: az általa működtetett légikikötők összkapacitása 2006 végére eléri a 43 millió utast. (A BA jelenlegi éves forgalma 6,5 millió fő.) A TAV tőkeerejét, illetve hitelképességét jelzi, hogy a cég júniusban elnyerte az isztambuli reptér üzemeltetési koncessziójának 15 és fél évre szóló meghosszabbítását, amiért 3 milliárd dollárt fizetett a török államnak. (A 3 milliárd dollárból 700 milliót egy török és számos nemzetközi bankból álló konzorciumtól felvetett hitelből finanszírozza.) A 3 milliárd dollár az isztambuli repülőteret üzemeltető cég EBITDA-jának 19-szerese, vagyis a fenti logika alapján e cég sem lepődne meg a BA 900 millió eurós értékén.

Tülekedés a szlovák repülőterekért
A két legnagyobb szlovák reptérre vonatkozó ajánlattételi felhívás júliusi közzététele óta egy híján félszáz cég jelezte érdeklődését - adta hírül a pozsonyi közlekedési minisztérium. A privatizációs ügyletben a kormány a jelenleg 100 százalékban állami kézben lévő pozsonyi és kassai repülőterek 66 százaléknyi részvényét értékesíti. Az előzetes ajánlatokat szeptember 5-éig kell megtenni, a második körbe már csak öt pályázó juthat be, ők a két repülőtér üzleti könyveinek ismeretében tehetik meg végérvényes ajánlatukat. A kormány kikötötte, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell repülőtér-üzemeltetési tapasztalattal, mindazonáltal pénzügyi befektetők is tehetnek ajánlatot, ha konzorciumra lépnek egy szakmai befektetővel. A két repülőtérre lehet egyben és külön-külön is pályázni, de szlovák lapértesülések szerint az elbírálásnál azokat az ajánlatokat fogják előnyben részesíteni, amelyek mindkét reptérre vonatkoznak. Szintén a sajtó számolt be arról, hogy az érdeklődők között van a bécsi és a koppenhágai repülőtér. Mindkét privatizálandó légikikötő dinamikusan bővül, az első félévben Pozsonyban - főként a fapados légitársaságok terjeszkedése következtében - 57 százalékkal, 495 ezerre, Kassán 18 százalékkal, 106 ezerre nőtt az utasszám.

Tőkeerős versenytársak

Feltehetően a további társaságoknak sem okozna különösebb gondot ezen összeg előteremtése, hiszen például a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA, miközben épp Európa legnagyobb, 4 milliárd fontot kitevő építőipari beruházását viszi véghez, most is rendelkezik szabad pénzeszközzel, s hitelkeretét sem használta ki teljes egészében. A BAA éves konszolidált bevétele 2 milliárd font, nyeresége pedig 500 millió font. Ugyanakkor a pályázaton induló rendkívül tőkeerős és jó szakmai tapasztalattal rendelkező, tőzsdén jegyezett cégek - a BAA mellett például a frankfurti repülőteret is működtető Fraport AG, illetve a Copenhagen Airports A/S - számára egyes elemzők szerint a fenti agresszív árazás már kockázatos lehet.

Az előbb említett Copenhagen Airports A/S nyerte meg az idei évben a bolgár Burgasz és Várna repterek 35 éves koncessziós jogát, meglehetősen kreatív konstrukció kialakításával. A dán reptér-üzemeltető a tranzakció zárásakor mindössze 3 millió eurót fizet a bolgár kormánynak, ellenben a koncessziós időszak alatt a bolgár repterek árbevételének 30 százalékát fizeti a kormánynak koncessziós díjként. Egy ilyen konstrukcióval a dánok Budapesten nem érhetnek révbe, ugyanis a magyar kormány már az idei évben számít a jelentős összegű privatizációs bevételre.

A magyaroknak is megérheti

Megérheti ugyanakkor ez az összeg az ingatlanberuházásokról ismert Demján Sándornak és partnereinek, vagyis az Euroinvest Rt.-nek, a Mol Rt.-nek és OTP Bank Rt.-nek és a fentiekhez képest lényegesen kisebb szakmai súlyú, a velencei repteret működtető cégnek, hiszen Ferihegyen több száz millió eurós ingatlanberuházást kell végrehajtani. Ez a körülmény ugyanakkor éppúgy befolyásolhatja az árat, mint ahogy az a kirajzolódni látszó kormányzati szándék, amely mérsékelné a Ferihegyen alkalmazott árakat. A pályázók között van még a Belfast City Airport privatizációján sikeresen szereplő Ferrovial Aeropuertos SA, kiegészülve a Ferrovial Infraestructuras SA-val és a Goldman Sachs Int.-vel, aztán az Abertis Group, az Ontario Teacher's Pension Plan és a TBI konzorciuma, valamint az indulók között található a Hochtief AirPort GmbH és a Hochtief AirPort Capital GmbH konzorciuma.