Vendel
6 °C
21 °C

Bajnai rendszerváltást akar

2008.05.16. 11:32
Akárcsak 2002 óta minden gazdasági miniszter, a most hivatalba lépett Bajnai Gordon is a vállalkozásokat terhelõ adminisztráció és adóterhek csökkentését, valamint a munkahelyteremtést tartja legfontosabb feladatának. Elõdjeitõl eltérõen nagyobb figyelmet szentelne az alacsony végzettségûek munkába állítására. A miniszter szerint tartósan évi 4-5 százalékos GDP-növekedés kell, hogy utolérjük Európát.

Magyarországnak növekedésre van szüksége, akkor fogunk érdemben közeledni Európához, ha tartósan az unió átlagát legalább 2 százalékkal meghaladóan tudunk növekedni. Ez azt jelenti, hogy 4-5 százalék közötti tartós növekedési pályát kell teljesíteni a következõ években Magyarországnak – mondta Bajnai Gordon, a kisebbségi kormány létrejöttével megalakult gazdasági és fejlesztési tárca vezetõje pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

Az Indexnek arra a kérdésére, hogy ez a növekedési cél – még ha a mostani, 1 százalék körüli GDP-bõvüléshez képest optimálisnak is tûnik – azt jelenti-e: Magyarország lemondott arról, hogy visszavegye a térségi vezetõ szerepét a jóval gyorsabban növekedõ Szlovákiától vagy a balti államoktól, Bajnai azt válaszolta: a többi felzárkózó ország is csak egy ideig tudja a 7-9 százalékot fenntartani. Õ nem az ugrásszerû, mesterséges élénkítésben, hanem tartós növekedésben gondolkodik, hogy évrõl évre közeledjünk az unióhoz.

Le a szekérrõl

Ma Magyarországon a növekedés legfõbb akadálya az egész ország, a társadalom, a politika, a szabályozórendszerek viszonya a munkához. Ma túl sokan ülnek a szekéren, és túl kevesen tolják azt. El kell érni, hogy akik a szekéren ülnek, de tudnának tolni, szálljanak le, és toljanak, mondta Bajnai. "Elképesztõen alacsony a foglalkoztatottság", a munkaképes korú lakosság 57 százaléka dolgozik, ezen változtatni kell – ismételte meg lényegében a miniszter az elõdei, Kóka János és Kákosy Csaba által is megfogalmazott célokat.

A gazdaság növekedéséhez a miniszter szerint három dologra van szükség: munkahelyteremtésre, munkára ösztönzésre és munkára képesítésre. Bajnai szerint a tárcájának ebbõl az elsõ területen van a legtöbb tennivalója, bár az átfogó gazdaságfejlesztés komplex kormányzati intézkedéssorozatot jelent.

Kevesebb papír

A munkahelyteremtés útjában a vállalkozóktõl érkezett panaszok többsége szerint a bürokrácia áll. A "gúzsba kötött gazdaságra" panaszkodnak a legtöbben, és nem véletlenül: a GDP 6,5 százalékát teszi ki a gazdaságot terhelõ adminisztráció, miközben az uniós átlag csak 3 százalék, de a finneknél például 1 százalék alatt van ez az érték, mondta Bajnai.

A miniszter szerint egy több évig tartó – elõdei által egyébként szintén meghirdetett – deregulációs, a szabályozók és az adminisztrációs terhek csökkentését szolgáló programmal akár 700-800 milliárd forintot meg lehetne takarítani a vállalkozások számára. Egy ekkora összegû megtakarítás értékében felér egy adóreformmal, mondta a miniszter.

Adórendszerváltás

Aki ezzel együtt egy átfogó adóreformot is, sõt, ahogyan fogalmazott, adórendszerváltást szeretne. "A mai közteherviselési rendszert el kell vinni abba az irányba, hogy a foglalkoztatást kevésbé terheljék az adók" – ismertette programjának egy, az elõzõ gazdasági miniszterek szájából szintén gyakran hallott elemét, az élõmunka terheinek csökkentését.

A kormány aktívan dolgozik azon, hogy az elsõ félév gazdasági folyamatainak tapasztalatai alapján milyen adócsomag kerüljön õsszel a parlament elé – mondta Bajnai a közterhek csökkentésével kapcsolatos kérdésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem is az adók mértékére panaszkodnak a legtöbben, hanem az adóadminisztráció bonyolultságára; ezen a területen is változtatni kell.

Félfordulat

Az adminisztrációs terhek csökkentése és az adórendszerváltás mellett a miniszter szerint az aktív gazdaságfejlesztés és a beruházásösztönzés szolgálhatja még a gazdaság élénkítését. Az országnak különösen azokon a területein kell ösztönözni a foglalkoztatást, ahol magas az állástalanok, elsõsorban az alacsony végzettségû munkanélküliek aránya.

Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg programját szinte egyetlen új elemét a miniszter, amikor azt mondta: a külföldi befektetõk idecsábításának stratégiáján némileg változtatni kell. Nemcsak azt kell ösztözni, hogy a magasan kvalifikált munkaerõ számára teremtsenek új álláshelyeket – már csak azért is, mert úgy tûnik, ezen a területen lassan munkaerõhiány alakul ki –, hanem olyan beruházókat is ide kell csábítani, akik az alacsony végzettségûeket foglalkoztatnák.

A nagy cégek már idén is csak akkor kaphatnak uniós támogatást, ha a leszakadó térségekben fejlesztenek. A kkv-k külön keretbõl pályázhatnak támogatásra, ha ezekben a térségekben fejlesztenének, említette a példákat a miniszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkára ösztönzéshez a segélyezési, szociális rendszer átalakítására is szükség van, mert jelenleg a minimálbér környékén dolgozni nem, vagy alig éri meg valakinek.

A mûködõtõke beáramlását egyébként is fokozná a miniszter, aki szerint sikerként értékelhet, hogy évente a GDP 4 százalékára rúgó tõke érkezett az országba az elmúlt években. A versenyképességi tényezõk javításával szeretnék, ha ez a mutató elindulna az 5 százalék felé.