Miklós
-7 °C
2 °C

Kevesebb munkahelyi baleset, több áldozat

2003.06.05. 10:33
Csökkent a munkabalesetek száma, a halálos kimenetelűeké viszont nőtt. A hatóság szerint a balesetek egyötödét eltitkolják a munkáltatók. A munkaadók képviselője szerint viszont javult a bejelentési fegyelem. Szerinte a beruházások támogatása automatikusan jobb helyzetet teremtene a munkavédelem terén is.
A munkáltatók zöme továbbra sem fordít kellő figyelmet a munkahelyi balesetek megelőzésére, ennek ellenére a gazdaság szereplőinek jogkövető magatartása az előző évekhez képest erősödött. A munkabalesetek száma tavaly szerény mértékben, egy százalékkal csökkent az előző évhez képest, a halálos kimenetelű balesetek száma viszont 31 százalékkal nőtt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkavédelemről szóló jelentése szerint a munkabalesetek 18-20 százalékát nem jelentik be a munkáltatók.

Javult a bejelentési fegyelem

Vitatkozik a megállapítással Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szakértője. Tapasztalata szerint éppen hogy javult a bejelentési fegyelem, hiszen a nemzetgazdaság fejlődése közepette nem nő a munkahelyi balesetek száma. Egyetért azzal a megállapítással, miszerint a munkakörülmények alakulását a munkáltatók gazdasági helyzete határozza meg. Éppen ezért kellene a kormányzatnak például beruházási adókedvezménnyel támogatnia a tőkeszegény kis- és középvállalkozásokat. A technológiai színvonal általános emelkedése ugyanis automatikusan maga után vonja a munkavédelem javulását - érvelt. A finn példát említve elmondta: az ottani biztosítók minden munkavédelemre, vagy technológia-fejlesztésre fordított egy euró felét visszatérítik a beruházónak.

Több bírság

A munkavédelmi bírságok száma és összege jelentősen emelkedett, ez a munkáltatók - különösképpen a kisvállalkozások - munkabiztonsági fegyelmének romlását jelenti, áll a jelentésben. A bírságolással ugyanakkor Nosztrai Judit szerint nem javul a munkavédelem, az 50 ezer forinttól 10 millióig terjedő büntetés nem jelent igazi visszatartó erőt egy tőkeerős cég számára, a kisebb gazdálkodókat viszont ellehetetleníti. Való igaz, hogy a kkv-knál a munkavédelmet illetően nincs meg a kellő szakértelem, ám éppen ezért szükséges a hatóság szemléletváltása, a büntetés helyett a tájékoztatás, tanácsadás - vélekedett. Hozzátette: az európai szabályozás a partnerségre épül, Nyugat-Európában ismert például a bírságfenyegetés intézménye, mely lehetőséget ad a mulasztás pótlására. Véleménye szerint ezzel lehet igazán a feladat megoldásában érdekeltté tenni a gazdálkodókat s nem a bírságolással.