Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az új javaslat támogatói szerint a nagyobb vállalatokat eleve lehetetlen felelősségre vonni, mivel szervezeti felépítésük olyan bonyolult, hogy a bíróság előtt képtelenség egy-egy főnök felelősségét bebizonyítani. A British Safety Council (BSC) felmérése az utóbbi évtizedekben csökkent ugyan a munkahelyi halálos balesetek száma, de így is évente 300 ember hal meg munkahelyén. A BSC szerint tíz esetből nyolcban a vállalat vezetése felelős az alkalmazott haláláért.
A cégvezetők inkább lemondanak
A cégvezetők természetesen nem lelkesednek a törvénymódosításért. Egy felmérés szerint pusztán 13 százalékuk támogatja a szigorúbb szabályozást. A többiek szerint elég lenne, ha az érintett vállalatokat nyilvánosan megneveznék, mert a "szégyenlista" épp elég hatásos. A kormányt ez az érvelés várhatóan nem hatja meg, főleg, hogy a módszer már létezik: a Health and Safety Executive (HSE) honlapján rendszeresen közlik a munkahelyi balesetek leírását.
Menekülnek vagy destruálnak?
A vállalatvezetőket képviselő szervezetek szerint azonban, ha a főnökök a szigorítás révén akár börtönbe is kerülhetnek vagy eltilthatják őket miden vezetői funkciótól, akkor azok a felelősség elől menekülve inkább lemondanak posztjukról, vagy minden eszközzel megpróbálják megakadályozni a vizsgálat tisztességes lefolytatását.
Nálunk is szigorítanak
Magyarországon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet illetékes a munkahelyi balesetekkel kapcsolatban eljárni. Egy-egy baleset után kötelezhetik a céget a biztonsági előírások szigorítására, és ötvenezertől hárommillió forintig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják a vétkesnek talált céget.
Olcsóbb, mint egy izmosabb gyorshajtás
Ha egy vezetőt személyesen is felelősnek találnak, őt maximum százezer forintos pénzbüntetéssel lehet sújtani. A hatóság felügyeleti főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: a hárommilliós összeghatárt a közeljövőben egy törvénymódosítással várhatóan tízmillióra emeli a parlament.
Business Talks '24
Üzleti konferencia