Drágák a magyar bankkártyák

Nemzetközi viszonylatban a bankkártyával kifizetett bolti vásárlásoknál a kártyakibocsátó bankok 1 százalék körüli jutalékot kapnak úgynevezett tranzakciós interchange-díjként - mondta a Napi Gazdaságnak Szabó Lívia Judith, a MasterCard Magyarországért és Horvátországért felelős külkapcsolati igazgatója. Magyarországon azonban ez a mérték eléri az 1,4 százalékot. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a kártyahasználat költségei nem csökkennek és az elfogadói hálózat sem bővül az eredetileg várt ütemben.

A jövőben akár bérleti díjat is kérhetnek

A kereskedőktől kapott jutalék mértéke ma már messze elmarad az első terminálok hőskorában kért 3,5-4 százaléktól - mondta el a lapnak Nemcsics Róbert, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) ügyvezető igazgatója. A Magyarországon döntően a szolgáltató szektorban, illetve kiskereskedelmi egységekben POS-terminálokat üzemeltető cég szakembere szerint az átlagos díjmérték 2-3 százalék között mozog, de jelentősebb forgalom esetén ennél kevesebb is lehet. Azoknál a kereskedőknél azonban, ahol a bevétel alapján a bankok nem látják indokoltnak POS-terminált, a jövőben az is előfordulhat, hogy a jutalékon felül bérleti díjat is fognak kérni a leolvasókat üzemeltető cégek.

A POS-terminálok üzemeltetése ugyanis - érvelnek - nem olcsó mulatság. Nem véletlen, hogy a magyarországi piacon a K&H és a legnagyobb bankkártya-kibocsátó OTP Bank mellett csak a Postabanknak és az Inter-Európa Banknak van a többiekhez képest igen szerény POS-hálózata. A belföldi interchange-díj mellett a kereskedőktől kért jutalékból kell fizetni a nemzetközi kártyatársaságok (Visa, MasterCard) tranzakció-továbbítási és -feldolgozási díját is. Ez persze egy Magyarországon belüli tranzakció esetén igen szerény összeg, a nemzetközi gyakorlatban a forgalom nagyságától és a fizetési távolságától függően 0,02-0,22 euró között mozog. A fennmaradó - nagyjából 0,6-1,0 százalékos - marzs fedezi a terminálüzemeltető bank összes operációs költségét, a berendezés kihelyezésétől, az elfogadórendszer üzemeltetésén keresztül a 24 órás ügyfélszolgálat költségeiig.

A kiadások felsorolásakor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az elfogadó bank viseli a tranzakciós kockázatokat. A MasterCard kimutatása szerint a csalások és a visszautalások ügyintézése esetenként 60 euróba kerülnek az elfogadóhálózatot üzemeltető bankoknak a tényleges veszteségen felül.

A csatlakozás után változhat a díjstruktúra

Sokak szerint az interchange-díjak csökkentésében a kezdeményező szerep az önmagában közel 3 millió kártyát kibocsátó OTP Bankra hárulhatna. Ugyanakkor, mint Hargitai Terézia, a hitelintézet bankkártyaüzletágának igazgatója elmondta, számos olyan költségtényezővel kell kalkulálniuk a magyarországi bankoknak, amelyek a mérsékeltebb interchange-díjcsökkentés mellett szólnak. Az egyre bővülő bankkártya-elfogadói kör ellenére sincs hazai elszámolás, a Magyarországon belüli fizetéseket is nemzetközi rendszereken keresztül számolják el.

Kedvezőbbé válhatnának a fizetéssel kapcsolatos kondíciók, ha - több nyugati ország gyakorlatához hasonlóan - különválasztanák az eltérő kockázattal bíró betéti és hitelkártyás fizetések elszámolását. Csakhogy Magyarországon ez sem jelentene ez idő tájt átütő változást a hitelkártyák csekély aránya, valamint a konstrukciók keveredése, azaz a debitkártyákhoz általában nyújtott folyószámlahitel miatt. Ennek ellenére az igazgató bizonyos abban, hogy hazánk uniós csatlakozása után a hazai interchange-díjak is hozzásimulnak majd az EU-ban elfogadott mértékhez.

Radu P. Obreja, a Visa régiós elnök-helyettese szerint is sokat lendíthet a díjstruktúrán, hogy az EU-csatlakozás után a magyar bankok a CEMEA régióból az európai régióba kerülnek át, ami azt jelenti, hogy más interchange-szintet fognak számukra megállapítani. Ez a díjcsökkenés ugyanakkor nem egyik napról a másikra következik be, így ennek hatása Hargitai véleménye szerint inkább csak középtávon érvényesül.