Miklós
-7 °C
4 °C

Egyre magasabb vállalati számladíjak

2003.10.01. 09:00
Több bank is kialakított folyószámla-konstrukciót kifejezetten a kisvállalkozások számára. A sorhoz mától a CIB Bank is csatlakozott, a dolog szépséghibája azonban az, hogy ezzel a pénzintézet egy csapásra a legdrágábbak közé kerül.
A CIB Bank mától bevezette a mikrónak nevezett üzleti számlát. A pénzintézet így céges ügyfelei számára négyféle számlavezetési lehetőséget kínál. A kondíciókat áttekintve azonban nyilvánvaló, hogy a módosítás nem a kínálati paletta bővítését, hanem drasztikus díjemelést jelent. Ez pedig a legsúlyosabban éppen azokat a cégeket érintheti, amelyek a korszerű (készpénzkímélő) fizetési módot részesítették előnyben.

Az elektronikus kisvállalati folyószámla-szolgáltatás terén az eddig legolcsóbbnak számító banknak most sikerült a legdrágábbak közé felverekednie magát. A korábbi havi 1,5-2,5 ezer forintos számlavezetési díj ugyan csak 2-5 ezer forint közelébe emelkedett, de az átutalásoknál az ügyfeleknek október 1-jétől a korábbi 30 helyett tételenként legalább 100-200 forintot kell fizetniük (ez egyetlen kivételtől eltekintve a bankon belüli pénzmozgatásokra is vonatkozik). Érdemes még megemlíteni, hogy a saját céges számlára való készpénzbefizetés is legalább 200 forintba kerül.

A K&H és az Erste is

A számlavezetési díjaknál a CIB mintha a Raiffeisen Bankot utánozta volna (az összegek kísértetiesen azonosak), az átutalási jutalékoknál azonban nem tanúsított versenytársához hasonló önmérsékletet. A többszintű vállalati számlavezetési szolgáltatás persze nem csak ennél a két pénzintézetnél található meg. Ilyet alkalmaz nyár óta a K&H Bank is, amelynél legalább a havi számlavezetési díj alacsonyabb lett a korábban általánosan alkalmazott 3-5 ezer forintnál. Persze az átutalások árát a K&H is alaposan megkéri. A cégek ráadásul itt sem ússzák meg díj nélkül a készpénzbefizetést (vagyis a saját számlájuk feltöltését).

Ugyanez a helyzet a szintén speciális mikrovállalkozói számlavezetési lehetőséget bevezető Ersténél is. Szakértők szerint egyértelműen arról van szó, hogy a lakossági üzletágukat lendületesen fejlesztő bankok (az új stratégia elfogadását követően immár a korábbinál hangsúlyosabban idetartozik a CIB is) erre a célra máshonnan igyekszenek előteremteni a pénzt. A céges terhek növelését pedig az eddigi tapasztalatok alapján viszonylag veszélytelenül tehetik meg a bankok. Nem csak azért, mert a vállalkozások költségérzéketlenebbek, hanem azért is, mert a díjemelések terén a versenytársak is meglehetősen serények.