Mária
-6 °C
-2 °C

Kamatkülönbözet-adó lesz adóemelés helyett

2004.09.23. 11:36
Lényegében megállapodott a bankok képviselőivel Gyurcsány Ferenc leendő miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Az egyezség értelmében a kormány két évre vezetne be egy új adónemet, mely évente harminc-milliárd forint plusz költségvetési bevételt biztosítana. Az első nyilatkozatok szerint az új terhet a bankok nem hárítják tovább ügyfeleikre.
Két megoldás közül választhat pénteki ülésén a kormány a bankok új adójával kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter csütörtökön ült le tárgyalni a bankok képviselőivel. Ám a csütörtöki tárgyalások fényében szinte biztosra vehető, hogy nem az eredetileg bejelentett új, 24 százalékos társasági adókulcs, hanem a bankok kamatbevételeire kivetett 6 százalékos adó biztosítja majd a várt 30 milliárd forintos költségvetési többletbevételt.

A kormány nem tud, és nem is akar meghátrálni - jelentette ki a megbeszélés után Gyurcsány Ferenc. Hangsúlyozta, kitartanak amellett, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk. A kormányfő-jelölt megelégedéssel állapította meg, hogy a hazai bankok ezt tudomásul vették, és elfogadták a különadó bevezetésének szándékát.

Nem terhelik az ügyfelekre

A kormány 2005-2006-ra önálló törvényt alkot a megállapodás szerint, ebben a két évben kell a pénzintézeteknek többet fizetniük, 2007-től a költségvetés bevételi oldalán ugyanis megjelennek a jelenlegi összegek többszörösére rúgó uniós támogatások.

Mi a kamatkülönbözet-adó?
A társasági adókulcs emelésének alternatívájaként megjelent kamatkülönbözet adó a bankok és hitelintézetek kamatnyereségére vonatkozik. A kamatnyereség az az összeg, melyet a bank a nála elhelyezett betétekre kifizetett, illetve a hitelek után beszedett kamatok különbözeteként elér. A Magyar Bankszövetség adatai szerint ez az összes pénzintézetre vetítve mintegy 550-600 milliárd forintot tesz ki évente. A kamatnyereség a bankoknak a legjelentősebb de - egyebek között a számlavezetési és tranzakciós díjak mellett - nem egyetlen bevételi forrása. Ugyanakkor Magyarországon a magas kamatszint mellett a pénzintézetek éves bevételében lényegesen jelentősebb szerepet játszik a kamatnyereség, mint az egyéb, jutalékok és díjak generálta eredmény, mint Nyugat-Európában. A bankoknak így elvileg lehetőségük van arra, hogy "játszanak" bevételeikkel, azaz kamatcsökkentés mellett a díjak emelésével ugyanazt a nyereséget érjék el, de kevesebbet adózzanak. A Magyar Bankszövetség nevében azonban Erdei Tamás ígéretet tett arra, hogy ez nem következik be, ugyanakkor mint fogalmazott, egy két éves időszakra nem is egyszerű a pénzintézetek teljes üzlet- és marketing politikákját átalakítani.

Az új törvényről a kormány pénteki ülésén hoznak döntést. Jelen pillanatban még két verzió lehetséges. Az eredetileg bejelentett társasági adókulcs-emelés mellett a bankok által inkább támogatott, és elfogadott kamatkülönbözet adó bevezetése jelent alternatívát. A tárgyalások után elhangzott nyilatkozatok alapján azonban a holnapi döntés inkább formálisnak tekinhető, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója például egyenesen úgy fogalmazott, biztos abban, hogy a kamatkülönbözet-adó mellett dönt a kormány.

A tárgyaláson részt vevő Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, a kamatkülönbözet-adóval kapcsolatban nem merültek fel jogi aggályok, ugyanakkor a kormány által vállalt időbeli, kétéves korlátozás biztosítja azt, hogy európai összehasonlításban a hazai pénzintézetek versenyképessége ne romoljon. Mindketten úgy vélték, hogy a rövid idő alatt nincs lehetőség üzletpolitikai fordulatra, így a pénzintézetek nem hárítják át ügyfeleikre az új terhet.

"Marad" és bankokat vesz az OTP

Nem csoportosítja át más országokba egyetlen üzletágát sem az OTP - válaszolta Csányi Sándor a bank korábbi fenyegetésére utaló kérdésekre. Mint mondta, a kormány eredeti bejelentése azt jelentette, a magyar bankoknak hosszabb távon kell új és nagy terhekkel számolniuk. Ez azt eredményezte volna, hogy a hazai pénzintézetek adóterhelésre meghaladta volna a nyugat-európai szintet. A megállapodás azonban biztosítja a magyar bankok versenyképességét. Két évre nem érdemes költözni - tette hozzá a bankvezér.

A Fidesz az új adó ellen
A Fidesz nem támogatja a kamatkülönbözet-adó bevezetését. A nagyobbik ellenzéki párt az eredeti javaslatot, a pénzügyi vállalkozások társasági adójának emelését még jó ötletnek minősítette. Rogán Antall hétfőn a parlamentben sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a nyolc százalékos emelést támogatják. Az új adónemmel kapcsolatban azonban a Fidesz úgy véli, hogy az alkalmat ad a bankoknak arra, hogy a nagyobb terheket áthárítsák az ügyfeleikre, így a költségvetés nem a pénzintézeteken, hanem a lakosságon és a vállalkozásokon profitálna.

Az OTP-nek az első számítások szerint 10 milliárd forintnyi új terhet jelent majd a kamatkülönbözet-adó bevezetése. Csányi Sándor szerint ezt azonban részben ellensúlyozzák a 35 éven aluliaknak nyújtott új típusú lakástámogatások, illetve a külföldön elérhető bevételek. A bankvezér szerint így az új teher nem érinti majd az OTP osztalékfizetését, továbbra is biztosított a részvényenkénti 120 forintos kifizetés.

Csányi elmondta ugyanakkor, a következő években az OTP további akviziciókat tervez, másfél év alatt 3-4 pénzintézetet kívánnak megvásárolni, melyek között akad az OTP méreteit elérő bank is.

Vannak még kérdőjelek

Ahogy a társasági adókulcs korábban tervezett emelésénél, úgy a kamatkülönbözet-adó vonatkozásában is kérdéses még a pontos alanyi kör: Gyurcsány Ferenc szerint a még a mai napon elvégzendő technikai pontosítások után a kormány pénteki ülésén már végleges tervezet fogadhat el. Draskovics Tibor pénzügyminiszter az Index kérdésére úgy fogalmazott, a kamatkülönbözet adó mindenkire vonatkozik, akinek tevékenysége során azt értelmezni lehet.

A bankok mellett így a takarékszövetkezetek egyértelműen érintettek, kérdéses azonban a lízingcégek sorsa. Erdei Tamás az Indexnek azt hangsúlyozta, az igényelt 30 milliárd forintos költségvetési többlet bevétel 97-98 százalékban mindeképpen a bankoktól származik majd.

A bankszektor I. negyedéves eredménye 2003-ban és 2004-ben

A kamatkülönbözet-adó nem vet fel jogi, alkotmányos aggályokat - mondta el az Indexnek Erdei Tamás. Ez esetben ugyanis egy új adónemről, és nem egy meglévő adó szűk szektorra vonatkozó megemeléséről van szó. A társasági adó kétkulcsossá tételével kapcsolatban a tárgyalásokon továbbra is jelezték, fenntartják aggályaikat, így annak bevezetése esetén készek akár az Alkotmánybírósághoz fordulni.

A lízingcégek számára az új adó a kedvezőbb

A lízincégek számára az új adó viszonylagosan nagyobb terhet jelent ugyan, mint a bankoknak, de az még mindig kedvezőbb, mint a társasági adó emelése - mondta az Indexnek Antall Pál. A Magyar Lízingszövetség elnöke hangsúlyozta, míg a bankok nyereségében bár meghatározó, de nem egyedüli összetevő a kamatokon elért haszon, a lízingcégek számára ez biztosítja az eredmény közel száz százalékát. Az új adó tehát az eredmény nagyobb hányadát, lényegében egészét érinti, de ez így lett volna a társasági adó kulcsának emelésekor is: míg azonban ez utóbbi nyolc százalékot, az új adónem "csak" hatot visz el. Antall Pál nem tudta megmondani, hogy a lízingcégek összességében mennyivel több adót fizetnek majd jövőre.

Az, hogy ma a lízingcégek nyereségének szinte egésze az általuk felvett, illetve folyósított hitelek kamata közötti különbségből származik, annak köszönhető, hogy az elmúlt évek egyre élesebb piaci versenye leszorította illetve teljesen eltűntette a korábban általános, a lízingszerződésekhez kapcsolódó egyéb díjakat, terheket. Antall Pál szerint a verseny ellene szól annak, hogy a cégek - korábbi eredményük megőrzése érdekében - újra különböző díjakkal terheljék ügyfeleiket, ám ennek lehetőségét nem lehet kizárni.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!