Rejtett őr és kamera a bankokban

2003.04.22. 10:17
Csaknem egy évvel az Erste Bank móri fiókja elleni brutális támadás után megszületett a bankbiztonságról szóló kormányrendelet tervezete. A Bankszövetség honlapján olvasható, László Csaba pénzügyminiszter nevével jegyzett dokumentumok szerint a már működő pénzügyi szervezeteknek 2005 júliusáig, az egyetemes postai szolgáltatónak 2008 júliusáig kellene megfelelnie a rendeletben foglaltaknak.
A jogszabálytervezet több, a biztonsági szakemberek által korábban javasolt szigorítást is megfogalmaz. Eszerint a hitelintézeteknek - a takarékszövetkezetek kivételével - biztonsági szervezetet kell működtetniük vagy biztonságért felelős személyt kell alkalmazniuk. (A takarékszövetkezeteket azért vették ki ez alól, mert aránytalanul nagy anyagi terhet róna rájuk, miközben pénzforgalmuk alacsony.)

A fiókokban nem lenne kötelező biztonsági őrt alkalmazni, csak egy olyan személyt, aki rejtetten, de figyelemmel kísérheti az ügyfélterében zajló eseményeket, s támadás esetén jelezhet, illetve további információkat adhat a rendőrségnek. Az ügyféltérben tartózkodó biztonsági őr az elsődleges célpont támadás esetén - mondta Napi Gazdaságnak Lasz György rendőrségi és biztonságpolitikai szakértő.

60 napig meg kell őrizni a felvételeket

Az előterjesztésben szerepel, hogy a láthatókon kívül rejtett kamerát is működtetni kell a biztonságosabb felvételek érdekében, illetve ki kell bővíteni az őrzött területeket is. A jövőben figyelendő lesz az épületen belüli pénzszállító-útvonal, az értéktár, a pénzfeldolgozó helyiség is. A kamerák képét rögzíteni kell, s azt legkevesebb ötven napig meg kell őrizni, de a bankok 6 hónapos őrzést is választhatnak. Az ötvennapos minimumot a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság meghosszabbíthatja. E felvételek akkor sem semmisíthetők meg, ha hatósági eljárásban, polgári perben tárgyi bizonyítékként szolgálhatnak.

10 millió forintra a rablónak 10 percet kell várnia

Az időzáras kasszák általános bevezetése is követelmény lesz, ezeknél a bennük tárolt összeg függvényében határozzák meg a nyitás késleltetésének hosszúságát. Tízmillió forintnál nagyobb összeg tárolása (pénz és értékpapír együttesen számít) esetében a nyitási késleltetés ideje legkevesebb 10 perc. A rablóknak tehát a nyolc számjegyű összegre ennyit biztosan várniuk kell, miközben - állítja a pénzügyminiszter előterjesztése - a bankrablások átlagos időtartama 3-5 perc.

Ötmilliónál nagyobb összeget csak fúrás- és nyitásérzékelővel ellátott, elektronikus jelzőrendszerbe bekötött páncélszekrényben vagy trezorban lehet tárolni. Előírás lesz, hogy 20 milliónál nagyobb összeget csak pénzszállításra jogosult társaság igénybevételével lehet szállítani.

Lasz György szerint a fiókok meglévő rendszereinek átalakítása, illetve bekapcsolása a figyelő hálózatokba fiókonként legfeljebb 1-2 millió forint költséggel jár. A figyelőrendszerek havidíja jellemzően néhány ezer forint figyelendő helyenként.