Natália
-3 °C
7 °C

Nincs gazdasági válság a Bankszövetség szerint

2005.12.05. 16:45
Az államháztartás struktúrális reformját, a kiadások csökkentését szorgalmazza a Magyar Bankszövetség egy a kormány és a pártok számára is eljuttatott elemzésében. Ugyanakkor leszögezik, a gazdasági fejlődés több mutató alapján nem csak a régi uniós országokénál, hanem több régiós versenytársunknál is rosszabbul alakult, mint Magyarországon.
A hazai banki közösség úgy ítéli meg: a magyar gazdaság kielégítően fejlődik, s nincs válságközeli állapotban. Ugyanakkor azonban komoly egyensúlyi problémákkal küzd, amelyek megnehezítik a további fejlődést. Magyarország alapvető érdeke, hogy minél hamarabb átalakítsa azokat az államháztartási rendszereket, amelyek jelenleg drágán és rossz minőségben nyújtanak szolgáltatást, magas szinten állandósítják a költségvetési hiányt, miközben kikényszerítik a gazdaság magas adóterhelését is. Mindez rontja a gazdaság versenyképességét - áll a Magyar Bankszövetség által készített, a kormánynak és a pártoknak is eljutatott a gazdasági helyzetértékelés- és javaslatcsomagban.

Amivel nincs gond

A szervezet felidézi: a magyar gazdaság 2000-2004 között hozzávetőleg évi 4%-kal növekedett. A növekedési ütem valamelyest meghaladta a közép-európai országok átlagát, s jelentősen az EU átlagát. A 2000-es évek elején a magyar gazdaság átmenetileg letért a beruházás- és exportvezérelt pályáról, 2004-2005-ben azonban ismét az export a növekedés fő húzóereje. A gazdaság finanszírozásában a működő tőke beáramlás komoly szerepet játszik, az egy főre jutó működő tőke állomány 2004-ben meghaladta a 4600 eurót, ami mintegy 10 százalékkal magasabb a csehországi értéknél és több mint duplája a szlovákiainak.

És amivel van

A magyar gazdaság eladósodottsága 2001-2004 között 57,6%-ra emelkedett, de jelenleg is kisebb az eurózóna átlagánál, alacsonyabb a Stabilitási és Növekedési Paktumban megkövetelt maximális 60%-os értéknél. Bár a gazdaság eladósodottságának szintje elfogadhatónak tekinthető, ugyanakkor az államháztartás éves hiánya a GDP 3 százalékát lényegesen meghaladó mértékű volt 2001-2004 között minden évben, amelynek zömét az adósságfinanszírozó hitelek kamatterhe tette ki. (A GDP 4 százalék körüli arányát.) Hasonló volt a helyzet egyébként Lengyel- és Csehországban, valamint Szlovákiában is.

Az államháztartás jelentős éves hiánya, és magas szinten stabilizálódott finanszírozási szükséglete egyértelműen azt jelzi, hogy az államháztartási rendszer nem hatékonyan működik, az alkalmazott költségvetési megtakarítási eszközök (az intézményi kiadások fűnyíró elv szerinti kurtítása) az egyensúly helyreállítása szempontjából döntőrészt hatástalanok, ugyanakkor rontják a szolgáltatások minőségét. A költségvetés magas hiánya magas adóterhelés mellett valósul meg, ami rontja a gazdaság versenyképességét. Az adómérséklés kívánatos, ha azt megalapozza a korábbinál hatékonyabb kiadási struktúra. A kiadási struktúra, vagyis az államháztartási alrendszerek hatékony átalakítása nélkül az adók csökkentése nem javít, hanem ront az egyensúlyi helyzeten.

Mit kéne tenni?

A Bankszövetség szerint az államháztartási törvénynek a költségvetés végrehajtásáról rendelkező részének olyan megerősítésére van szükség, amely egy szabálykövető, szigorúbb költségvetési gazdálkodást kényszerít ki. Emellett indokolt egy teljes körű, az államháztartás összes alrendszerére és az alrendszerek által működtetett intézményekre kiterjedő átvilágítás a működési hatékonyság pontos felmérése, a teljesítmény mérését célzó követelményrendszer bevezetése.

A kiadások és bevételek egyensúlyának javítása érdekében egyebek között javasolják: az önkormányzati feladatelosztás és finanszírozás átalakítását a közigazgatási struktúra átalakításával párhuzamosan, a költségvetés bevételtermelő képességének javítását az adó- és járulékalapok szélesítésével a meglévő adóterhek fokozatos csökkentése mellett. Elengedhetetlen emellett a költségvetési kiadások GDP arányos mérséklése, a közfeladatokat ellátó intézmények feladatainak és számának átfogó ésszerűsítése: a szövetség külön is kiemeli, az államháztartás jelenlegi szerkezetében a szükséges költségvetési kiigazítás valójában már nem megoldható. Ezért az állami jövedelempolitika vezető elve kell legyen, hogy a költségvetési szférában a reálbérek a GDP növekedési ütemétől elmaradóan növekedjenek Célszerű lenne ezt az elvet a társadalmi érdekegyeztetés kereteiben - az euróövezethez való csatlakozásunkig terjedően - ismételten elfogadtatni.

Várják az eurót - és a pártok együttműködését

A bankszféra az euróövezethez való mielőbbi, ésszerűen elérhető időpontban való csatlakozást támogatja. Az euróövezethez való csatlakozás jogi kötelezettsége egyben a gazdaságpolitika hitelességének javítására irányuló kényszer; s a fenntartható növekedéssel összhangban lévő gazdaságpolitikai kiigazítás szükségességének a felismerése - szögezi le az elemzés. Mindebből egyértelműen következik, hogy tovább már nem odázható az államháztartási reformok folytatása az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a közlekedésfinanszírozás, az önkormányzati rendszer, a közszolgálat stb. területén. A rövidtávon áldozatokat követelő reformok sikeres véghezviteléhez a politikai erők céltudatos és kompromisszum-kész, több cikluson átívelő együttműködése szükséges.

"A Magyar Bankszövetség ezért határozottan azt javasolja minden, az ország fejlődéséért felelősséget érző politikai erőnek, hogy hazánk sikeres fejlődése érdekében haladéktalanul állapodjanak meg a közigazgatás, az önkormányzati rendszer, az egészségügy, a jövőben elérendő adószint és struktúra, valamint az oktatás stratégiai kérdéseiről, és a választásokat követően a kormány ennek alapján kezdje meg a részletek kidolgozását, és a változtatások végrehajtását. A felsorolt kérdésekben lehet és kell is egyfajta nemzeti, társadalmi, szakmai konszenzust létrehozni, amihez a Magyar Bankszövetség mindenkor kész szakmai támogatást nyújtani" - emeli ki a jelentés.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.