További Magyar cikkek
Fontos változás, hogy a parlament pontosította a listára való felkerülés szabályait, így a jövő évtől egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedni. E szempontból a késedelem kezdőidőpontjában érvényes minimálbér az irányadó - hangsúlyozta a szóvivő. Más okból is fel lehet kerülni azonban a feketelistára, így például, ha valaki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el - emlékeztetett.
Kifogások, perek
Az ügyfelek eddig nem vagy nehezen szerezhettek információt arról, hogy szerepelnek-e az adóslistán és nem állt rendelkezésükre megfelelő jogorvoslati rendszer. Januártól a pénzügyi intézményeknek már a szerződéskötés előtt, írásban tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a szankció lehetőségéről, majd 30 nappal az adatok KHR-be való továbbítása előtt is. Ha pedig minden figyelmeztetés ellenére az ügyfél mégis a listán kötne ki, nyolc napon belül erről is értesíteni kell az érintettet.
Igen fontos változás az is, hogy az ügyfelek évente egyszer ingyenesen, bármelyik hitelintézetnél tájékozódhatnak arról, hogy szerepelnek-e, és ha igen, milyen okból a BAR-listán - hangsúlyozta Binder István. A pénzintézetnek két munkanapon belül el kell juttatnia az ügyféltudakozványt a KHR-t üzemeltető céghez (jelenleg ez a BISZ: Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.), amelynek 5 napon belül válaszolnia kell a banknak, az pedig két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet.
Ha valaki álláspontja szerint jogosulatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ-nél, amit az adatközpontnak 15 napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a lakhelye szerinti bíróságon pert indíthat, a bíróságnak pedig 30 napon belül ki kell tűznie a tárgyalást.
A központi hitelinformációs rendszerben 2006-tól nem csak a bekerült ügyfelek személy- és lakcím azonosító adatait és a késedelem tényét, hanem a kölcsönszerződés típusát, számát, megkötésének és lejáratának időpontját, a hitel és a még fennálló tartozás összegét is nyilvántartják. Így a hitelintézet jobban meg tudja ítélni az ügylet kockázatosságát és olyan személyek is hitelezhetővé válnak, akiknek kérelmét eddig a hitelintézetek egy része automatikusan elutasította.
Bár volt kezdeményezés arra, hogy a különböző futamidejű hiteleket eltérő ideig tartsa nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszer, az erre vonatkozó szabály nem változott: a hitel visszafizetését követően továbbra is egységesen öt évig tartják nyilván az adatokat.