Gábor, Karina, Ders
7 °C
21 °C

Változik a banki feketelista szabályozása

2005.10.19. 13:15
A bankoknak előre kell szólniuk, mielőtt belistáznák az adósokat, és évente egyszer ingyen tudhatjuk meg, bűnbe estünk-e 57 ezer forinttal. A bankok most 4-7 ezer forintot kérnek el ezért az információért.
Módosítaná a kormány a köznyelvben feketelistaként ismert bankközi adóslistásról szóló törvényt. A kabinet egyrészt az ügyfeleknek nyújtana nagyobb védettséget azzal, hogy a bankokat kötelezné: tájékoztassák az érintettet arról, hogy tartozásuk miatt harminc napon belül az adóslistára kerülnek, valamint azzal, hogy évente egyszer bárki ingyen megtudhassa, szerepel-e a listán. Emellett nagyobb figyelmet szentelnek a bekerülés körülményeinek és az adós közreműködési szándékának is.

Nem lesz titok többé

Tájékoztatási kötelezettséget írna elő a kormány a banki adóslistákkal kapcsolatban a bankok, biztosítók, lízingcégek számára. Az elmúlt években nagyon sokan panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és az adatvédelmi biztoshoz a feketelista miatt. A legtöbben azt kifogásolják, hogy nem értesítették őket arról: felkerültek a listára. A panaszosok emellett azt is rendszeresen észrevételezték, hogy nem kaptak jogorvoslati lehetőséget akkor, ha hibás vagy téves adatot közöltek róluk.

A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) két részből áll. Van egy vállalkozói és van egy lakossági hitelnyilvántartó rendszer. A vállalkozási hitelnyilvántartó 1995 óta működik, jelenleg 950 ezer adatot tartalmaz. Ez egy teljes lista, amelyben a hitelek és az egyéb hiteljellegű állományok (faktoring, lízing, váltó) összes adata megtalálható. A 950 ezer adat összesen 220 ezer vállalkozáshoz tartozik. A rendszeren belül két negatív lista van. Az egyik az úgynevezett sorban állásos lista, ebben a 30 napnál régebbi, 1 millió forint fölötti olyan tartozások szerepelnek, amelyek miatt a követelésekkel rendelkező cégeknek "sorban kell" állniuk. A másik negatív listán azok a vállalkozások szerepelnek, amelyek visszaéltek a náluk elhelyezett POS-terminálokkal. Ehhez a rendszerhez havonta 25-26 ezer lekérdezés érkezik.

Változások

A személyi nyilvántartó rendszer 1998 óta működik, jelenleg 430 ezer mulasztást tartalmaz, ezek 270 ezer adós magánszemélyhez kapcsolódnak. Ez a rendszer is két negatív listás adatbázisból áll. Az egyikben azok a hitelszerződés-szegések szerepelnek, amelyek 90 napon túliak, és összegük meghaladja a havi minimálbér összegét. A második negatív listán azok a személyek szerepelnek, akik bankkártya-visszaéléseket követtek el, ilyen visszaélés lehet egyebek mellett a hamis adatok megadása vagy az, ha a kártyát letiltás után is használják. A pénzintézetektől havi 350 ezer lekérdezés érkezik a lakossági, havi 25-26 ezer a vállalkozói rendszer listáira.

A banki ügyfelek maguk is lekérdezhetik, szerepelnek-e az adóslistán, ezért azonban jelenleg a legtöbb banknál fizetni kell. Ha az országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, akkor ezt a lehetőséget a jövőben évente egyszer minden ügyfél számára ingyenesen biztosítják majd. Emellett a kormány tervei szerint még a listára kerülésük előtt 30 nappal tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy tartozásuk miatt a feketelistára kerülnek.

A javaslatban szerepel az is, hogy a listára kerülés körülményei és az adós utóélete a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjon - mondta Földy Tamás, a bankszövetség szakértője az Indexnek. Így odafigyelnek arra, hogy valaki egy hatvanezer forintos fogyasztási hitel vagy egy többmilliós tartozás miatt került a listára. Annak is nagyobb figyelmet szentelnek, hogy notórius nem fizetőről van-e szó (hiszen a feketelistára kerülés nem jelenti azt, hogy valaki nem kaphat újabb hitelt, így vannak, akik 4-5 tartozást is felhalmoztak), vagy olyan valakiről, aki egyetlen hitellel csúszott meg, és a kilencven nap lejártát követően is igyekszik törleszteni a részleteket.

A kormány lehetővé tenné a jogorvoslati lehetőséget is. Eszerint az érintettek határidő nélkül kifogással élhetnek a bankoknál, és akár bírósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért. További könnyítést jelent az ügyfél számára, hogy nem neki, kell bizonyítania, hogy nem hibázott, hanem a banknak, a biztosítónak, vagy a lízingcégnek kell megindokolnia, miért jelentett.

A gyakorlat

A bankokhoz intézett körkérdésünkre csak négy pénzintézet válaszolt. Ezeknél a bankoknál utána lehet járni annak, hogy rajta vagyunk-e a feketelistán. Ennek menete a következő: a banknál kitölt egy úgynevezett ügyféltudakozványt, ezt a pénzintézet továbbítja a BISZ Rt.-hez. Ezután a BISZ munkatársai kettős borítékban eljuttatják a választ a bankhoz, onnan kerül a sértetlen belső boríték az ügyfélhez. A belső borítékban szereplő dokumentum tartalmazza az összes adatot az ügyfélről, azt is, hogy melyik pénzintézet kezdeményezte a feketelistára kerülést. Az ügyfél ez alapján annál a banknál kaphat bővebb felvilágosítást, mely feltette a listára.

Ez persze pénzbe kerül, különböző pénzintézeteknél különböző összegeket kérnek el az ügyféltől, hogy megtudja, rajta van-e a feketelistán. Az OTP Banknál és a CIB Banknál 4 ezer forintot kérnek, ez ugyanis a BISZ-nél a szolgáltatás díja, és a bank nem számít fel többletdíjat. A Raiffeisen Banknál 5 ezer, az ELLA Banknál 7 ezer forintot kérnek a szolgáltatásért, a CIB és a Raiffeisen pedig már most biztosítja ügyfeleinek az évi egyszeri ingyenességet.

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.