Mária
-7 °C
3 °C

Változik a banki feketelista szabályozása

2005.10.19. 13:15
A bankoknak előre kell szólniuk, mielőtt belistáznák az adósokat, és évente egyszer ingyen tudhatjuk meg, bűnbe estünk-e 57 ezer forinttal. A bankok most 4-7 ezer forintot kérnek el ezért az információért.
Módosítaná a kormány a köznyelvben feketelistaként ismert bankközi adóslistásról szóló törvényt. A kabinet egyrészt az ügyfeleknek nyújtana nagyobb védettséget azzal, hogy a bankokat kötelezné: tájékoztassák az érintettet arról, hogy tartozásuk miatt harminc napon belül az adóslistára kerülnek, valamint azzal, hogy évente egyszer bárki ingyen megtudhassa, szerepel-e a listán. Emellett nagyobb figyelmet szentelnek a bekerülés körülményeinek és az adós közreműködési szándékának is.

Nem lesz titok többé

Tájékoztatási kötelezettséget írna elő a kormány a banki adóslistákkal kapcsolatban a bankok, biztosítók, lízingcégek számára. Az elmúlt években nagyon sokan panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és az adatvédelmi biztoshoz a feketelista miatt. A legtöbben azt kifogásolják, hogy nem értesítették őket arról: felkerültek a listára. A panaszosok emellett azt is rendszeresen észrevételezték, hogy nem kaptak jogorvoslati lehetőséget akkor, ha hibás vagy téves adatot közöltek róluk.

A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) két részből áll. Van egy vállalkozói és van egy lakossági hitelnyilvántartó rendszer. A vállalkozási hitelnyilvántartó 1995 óta működik, jelenleg 950 ezer adatot tartalmaz. Ez egy teljes lista, amelyben a hitelek és az egyéb hiteljellegű állományok (faktoring, lízing, váltó) összes adata megtalálható. A 950 ezer adat összesen 220 ezer vállalkozáshoz tartozik. A rendszeren belül két negatív lista van. Az egyik az úgynevezett sorban állásos lista, ebben a 30 napnál régebbi, 1 millió forint fölötti olyan tartozások szerepelnek, amelyek miatt a követelésekkel rendelkező cégeknek "sorban kell" állniuk. A másik negatív listán azok a vállalkozások szerepelnek, amelyek visszaéltek a náluk elhelyezett POS-terminálokkal. Ehhez a rendszerhez havonta 25-26 ezer lekérdezés érkezik.

Változások

A személyi nyilvántartó rendszer 1998 óta működik, jelenleg 430 ezer mulasztást tartalmaz, ezek 270 ezer adós magánszemélyhez kapcsolódnak. Ez a rendszer is két negatív listás adatbázisból áll. Az egyikben azok a hitelszerződés-szegések szerepelnek, amelyek 90 napon túliak, és összegük meghaladja a havi minimálbér összegét. A második negatív listán azok a személyek szerepelnek, akik bankkártya-visszaéléseket követtek el, ilyen visszaélés lehet egyebek mellett a hamis adatok megadása vagy az, ha a kártyát letiltás után is használják. A pénzintézetektől havi 350 ezer lekérdezés érkezik a lakossági, havi 25-26 ezer a vállalkozói rendszer listáira.

A banki ügyfelek maguk is lekérdezhetik, szerepelnek-e az adóslistán, ezért azonban jelenleg a legtöbb banknál fizetni kell. Ha az országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, akkor ezt a lehetőséget a jövőben évente egyszer minden ügyfél számára ingyenesen biztosítják majd. Emellett a kormány tervei szerint még a listára kerülésük előtt 30 nappal tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy tartozásuk miatt a feketelistára kerülnek.

A javaslatban szerepel az is, hogy a listára kerülés körülményei és az adós utóélete a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjon - mondta Földy Tamás, a bankszövetség szakértője az Indexnek. Így odafigyelnek arra, hogy valaki egy hatvanezer forintos fogyasztási hitel vagy egy többmilliós tartozás miatt került a listára. Annak is nagyobb figyelmet szentelnek, hogy notórius nem fizetőről van-e szó (hiszen a feketelistára kerülés nem jelenti azt, hogy valaki nem kaphat újabb hitelt, így vannak, akik 4-5 tartozást is felhalmoztak), vagy olyan valakiről, aki egyetlen hitellel csúszott meg, és a kilencven nap lejártát követően is igyekszik törleszteni a részleteket.

A kormány lehetővé tenné a jogorvoslati lehetőséget is. Eszerint az érintettek határidő nélkül kifogással élhetnek a bankoknál, és akár bírósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért. További könnyítést jelent az ügyfél számára, hogy nem neki, kell bizonyítania, hogy nem hibázott, hanem a banknak, a biztosítónak, vagy a lízingcégnek kell megindokolnia, miért jelentett.

A gyakorlat

A bankokhoz intézett körkérdésünkre csak négy pénzintézet válaszolt. Ezeknél a bankoknál utána lehet járni annak, hogy rajta vagyunk-e a feketelistán. Ennek menete a következő: a banknál kitölt egy úgynevezett ügyféltudakozványt, ezt a pénzintézet továbbítja a BISZ Rt.-hez. Ezután a BISZ munkatársai kettős borítékban eljuttatják a választ a bankhoz, onnan kerül a sértetlen belső boríték az ügyfélhez. A belső borítékban szereplő dokumentum tartalmazza az összes adatot az ügyfélről, azt is, hogy melyik pénzintézet kezdeményezte a feketelistára kerülést. Az ügyfél ez alapján annál a banknál kaphat bővebb felvilágosítást, mely feltette a listára.

Ez persze pénzbe kerül, különböző pénzintézeteknél különböző összegeket kérnek el az ügyféltől, hogy megtudja, rajta van-e a feketelistán. Az OTP Banknál és a CIB Banknál 4 ezer forintot kérnek, ez ugyanis a BISZ-nél a szolgáltatás díja, és a bank nem számít fel többletdíjat. A Raiffeisen Banknál 5 ezer, az ELLA Banknál 7 ezer forintot kérnek a szolgáltatásért, a CIB és a Raiffeisen pedig már most biztosítja ügyfeleinek az évi egyszeri ingyenességet.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.