Kormánybeismerés nem, adócsökkentés volt Batiz szerint

Lapunk egy kormány-előterjesztés megállapításaira hivatkozott, amelyről tévesen írtuk, hogy arról kedden döntött a kabinet. Abban az előterjesztésben, amely végül ténylegesen a kormány elé került, az Indexen idézett állítások túlnyomó többsége egész egyszerűen nem szerepelt - hangsúlyozta Batiz András. A kormányszóvivő hozzátette, hogy az idézett állítások egy kisebb része a lapunk birtokába került munkaanyagból átkerült ugyan a végleges előterjesztésbe, de a más szövegösszefüggésben a kiragadott részletek más értelmet nyertek.

Batiz András szerint nem felel meg a valóságnak az Index azon utalása sem, amelyik szerint Gottfried Péter címzetes államtitkár, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke megerősítette volna a cikkünkben foglalt állításokat.

A kormányszóvivő szerint teljes félreértésen alapul már cikkünk címe is, hiszen "az adók az előző kormányzati ciklusban nőttek, a jelenlegiben viszont egyértelműen csökkentek". Ezt Batiz részben az Eurostat, részben a kormány saját előrejelzéseinek adataival támasztja alá: az uniós statisztikai hivatal szerint a 2001-es 40 százalékról 2002-re 39,1 százalékra csökkent az államháztartás összes adó és járulékbevétele a GDP-hez mérten, ugyanez az arány volt 2002-ben, majd 2004-ben emelkedett 39,2 százalékra. Brüsszelnek a tavalyi évre még nincsenek adatai, de a kormány előrejelzése szerint a 2005-ben 39, az idén pedig a GDP 37,1 százalékát teszi ki az összes terhelés. (Lapunk azt állította, hogy a korábbi tervezetben lényegében annak elismerése szerepel, hogy nem történt meg az az adócsökkentés, és ezt az Eurostat által eddig publikált adatok is igazolják).

Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a kormánynak lenne valamiféle titkos álláspontja a munkaerő-piaci helyzetről - hangsúlyozta a szóvivő. A valóság ugyanis az Index állításával szemben az, hogy a kormány következetesen vallja: ha vágyainál szerényebb ütemben is, de egyértelműen nőtt a foglalkoztatottak aránya ebben a kormányzati ciklusban (49,7%-ról 50,7%-ra), és ennél is gyorsabban emelkedett az Európai Unió számára igen fontos aktivitási arány (52,7%-ról 54,2%-ra). (Lapunk csak azt állította, a foglalkoztatás szintje alacsony - az előterjesztés korábbi változata szerint -, pontos adatot illetve tendenciát nem közöltünk.)

Batiz András elmondta továbbá: "a kormány sohasem állította azonban, hogy lenne ok hátradőlni. Éppen ellenkezőleg: a foglalkoztatási helyzet javítását az egyik legfontosabb feladatnak tekinti. Eppen ez az oka annak, hogy a 100 lépés programjának az egyik leghangsúlyosabb része éppen a munka világával foglalkozó fejezet volt, és éppen ezért hozott döntéseket a kormány olyan újszerű programok elindításáról, mint amilyen például a Start-, a Start Plusz- és a Start Extra program is".