Árpád
-2 °C
9 °C

Mégis eladták a BÁV-ot

2002.04.18. 14:32
A Magyar Fejlesztési Bank Rt. értékesítette 94,521 százalékos részvénycsomagját a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt-ben. A BÁV fő - 48,26 százalékos - tulajdonosa a kormány gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programjában meghatározó szerepet játszó Vegyépszer Rt.-hez köthető Pro-Cash Rt. lett, az OTP Bank Rt.-nek a papírok 46,25 százaléka jutott - közölte a Népszabadság.
Az MFB - MTI által ismertetett - közleménye szerint a BÁV Rt. értékesítésére a pénzintézetnél zajló folyamatos portfoliótisztítás keretében került sor. A nagy múltú, a záloghitelezési piacon domináns cég iránti vételi szándékát korábban több társaság is kinyilvánította. A közlemény emlékeztet arra, hogy az OTP Bank már több évvel ezelőtt is kedvező befektetési lehetőséget látott a BÁV Rt.-ben. A legnagyobb hazai bankcsoport a közelmúltban újabb számításokat végzett a társaság állami tulajdonban lévő részvényeinek teljes, vagy részbeni megvásárlására.

Módosított, ez bejött

Végleges ajánlatát az OTP Bank március közepén nyújtotta be a BÁV 2 milliárd 200 milliós jegyzett tőkéjének 46,255 százalékát megtestesítő törzsrészvény megvásárlására. A közlemény beszámol arról, hogy az MFB-hez korábban érkezett ajánlatok egyikét az Inforg csoport, a kormány gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programjában meghatározó szerepet játszó Vegyépszer Rt.-hez több szállal kötődő, Nánásy Csaba által irányított vállalkozás tette az MFB által kezelt teljes részvénycsomag megvásárlására - írja a Népszabadság. Végül azonban az Inforg Rt. és annak százszázalékos tulajdonában lévő Gulden-Co Kft által, 20 millió forintos alaptőkével, idén február 5-én létrehozott Pro-Cash Vagyonkezelő Rt. módosított ajánlatán, és beérte a BÁV-papírok 48,265 százalékával.

Lojális, állami, nyereséges
Bár a szocialista pártelnök a kampány során felszólította a kormányt, hogy a voksolás végéig ne döntsön a BÁV-ról, az MFB pedig folyamatosan cáfolta az erről szóló híreket, "az ország bankja" most váratlanul mégis megkötötte az üzletet. A Bizományi a sajtóhírek szerint megint egy remek kormányzati kapcsolatokat ápoló cégbirodalomhoz került.

Ez azonban nem újdonság a cég történetében, hiszen az előző, szocialista kabinet sem tartóztatta meg magát, ha a nyereséges, a piacot uraló és hatalmas ingatlanvagyonnal rendelkező társaságból ki kellett préselni valamit. A politika és gazdaság iránt perverz módon érdeklődők emlékezhetnek még arra, amikor a Bizományi meghökkentő áron bérelt raktárt, sajátos módon nem máshol, mint az MSZP Köztársaság téri székházában, valamint nagyvonalúan perkált szakszervezeti tulajdonban lévő festményekért.

Pártból bankba

A cég részvényeinek többségét 1998 elején a szocialistákhoz közelállónak mondott Arago-csoport szerezte meg, jelentős pakett maradt a Magyar Fejlesztési Banknál, amelyet az MSZP kormány idején a szocialista párt központi ellenőrző pénzügyi bizottságának volt tagja, Huszty András vezetett.

Vissza az államhoz

A választások után a "kiegyenlítés" jelszavával fellépő Fidesz-kormány azonnal jelezte, hogy igényt tart a BÁV-ra. A visszaállamosítás szándéka sajátos lépés volt egy deklaráltan szabadpiacpárti kapitalista polgári kabinettől, hiszen az Aragót komcsizhatták ugyan, de azt nehezen vonhatták volna kétségbe, hogy magyar magáncég.

Miután a kormányzati nyomás fokozódott és sajtóértesülések szerint maga az ereje teljében lévő Simicska Lajos is beavatkozott az ügybe, de az Arago nem adta a céget sem az MFB-nek, sem a Fidesz gazdasági háttérembereinek kezében lévő Mahirnak, az új idők jeleként ráküldték az adóhivatalt.

Bár komoly szabálytalanságot nem találtak, a számos egyéb érdekeltséggel rendelkező Aragót ennyi meggyőzte, és hajlandó volt 51 százalékát - tisztes nyereségre azért szert téve - 2,3 milliárd forintért eladni az MFB-nek.

Polgári hirdetés

A Bizományi ezután a mindenkori kormányok által annyira kedvelt állami cégként működött: az 1999. év eredményeit taglaló közgyűlésen egyes kisrészvényesek például azt vetették fel, hogy a társaság aránylag gyenge eredménye annak tulajdonítható, hogy 76 millió forintról 148 millióra emelkedett a BÁV reklámkiadása, és zömében azt is "egyoldalú" hirdetéshordozókon, a Mahir Cityposter Kft. közterületi felületein, illetve a Napi Magyarország című - időközben a Magyar Nemzetbe olvadt - újságban költik el. Azt is nehezményezték, hogy a kormánykedvenc Defend Kft. megbízásával megduplázódtak az őrzés-védelmi költségek.

Ezután hosszabb ideig nem lehetett hallani a Bizományiról, míg az "ország bankja" valamiért úgy nem érezte, hogy a választások második fordulója előtti ötödik nap az ideális időpont arra, hogy az egyszer már visszaállamosított céget egy, a Vegyépszerrel kapcsolatban álló vállalkozásnak juttassa.

Szily László