Adócsökkentést várnak a befektetők

A hosszabb távon is kiszámítható kormányzati politikát hiányolják a Magyarországon befektető külföldi cégek, akik szerint a kormánynak csökkentenie kellene az adókat, valamint a bérek közterheit - derül ki a Synovate Piackutató Kft. és a Magyarországon működő európai bilaterális kamarákat magába foglaló szervezet, az EUCham májusban végzett közös üzleti kutatásából. A felmérés során 240, Magyarországon működő külföldi érdekeltségű cég vezető munkatársainak tettek fel kérdéseket.

A képzett munkaerő hiánya

A megkérdezett felsővezetők a hazai gazdasági fejlődést legsúlyosabban hátráltató tényezőként a megfelelő munkaerő hiányát, illetve a túlzott mértékű bürokráciát említették (előbbit a válaszadók 50, utóbbit 62 százaléka jelölte meg súlyos problémaként). A kutatás nem terjedt ki arra, hogy részleteiben milyen nehézségekkel szembesülnek ezen kérdésekben, de korábbi felmérések alapján valószínűsíthető, hogy míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók képességeivel elégedettek a befektetők, az alacsonyabb képzettségű munkavállalókkal nem.

A pénzügyi szolgáltatások magas költségei, valamint a hosszabb távon is kiszámítható pénzügyi politika hiánya szintén komoly akadályt jelentenek a külföldi cégek hazai beruházásainak véghezvitelében. A cégek emellett a korrupciót jelezték súlyos problémaként, mely inkább gátolja tevékenységüket, mint az infrastruktúra hiányosságai. A legkevesebb fennakadása az elsősorban a pénzügyi szektort reprezentáló befektetői körnek a szakszervezetek okozzák.

Elvárások a kormánnyal szemben

A kormányzat befektetőbarát és stabilizációs intézkedései meglehetősen pozitív visszhangra találtak a Magyarországon működő külföldi cégek vezetőinek körében: a 200-as kormányzati indexen 124 pontra értékelték a válaszadók a hivatalban lévő kormány tevékenységét. A kutatásból ugyanakkor kiderült, hogy a kormánynak még sokat kellene tennie. A befektetők elsősorban a bérek közterheinek és az adók csökkentését várják, e két ponton túlmenően a legtöbben az infrastrukturális fejlesztések és a korrupció elleni fellépés szükségességére hívták fel a figyelmet. A válaszok között az ötödik helyet foglalja el a kiszámíthatóbb pénzügyi politikára vonatkozó igény, emellett egyebek között az oktatás, a nyelvi képzés fejlesztése és a bürokrácia csökkentése szerepel még a "Mit tegyen a kormány?" kérdésre felhozott igények között.

Az EU csatlakozás jó, az információ kevés

A cégek nagy része kevesli az uniós csatlakozással összefüggő információkat, és azt várja a kormánytól, hogy több adatot és segítséget nyújtson a hazai vállalkozásoknak. Ugyanakkor a válaszadók kilenc százaléka szerint a kabinet már elkésett ezzel, és túl késő van bármit is tenni. Másfelől a cégek közel 20 százaléka úgy véli, a kormánynak nem is kell semmit tennie a magyar vállalatok uniós versenyképességének javítása érdekében.

A megkérdezett cégvezetők egységesen azt gondolták Magyarország EU tagságáról, hogy az jelentős pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra, elsősorban az infrastrukturális beruházások, a finanszírozási lehetőségek és a közszolgáltatások minőségének területén. A csatlakozás árnyoldalait tekintve számos válaszadó úgy gondolta, hogy problémát jelenthetnek cége számára a csatlakozás következtében megjelenő új versenytársak, illetve a csatlakozási folyamatot kísérő jogi bizonytalanság.