Natália
-3 °C
7 °C

Adót és nyugdíjkorhatárt is emelni kell

2006.09.26. 15:46
A jelenlegi gazdasági helyzetben Magyarországon elkerülhetetlen az adóemelés, a modern államoknak azonban hosszabb távon a elvonások mértékének csökkentése jelenti a felemelkedéshez vezető utat. Békesi László volt pénzügyminiszter szerint jelenlegi nyugdíjrendszer 2012-re finanszírozhatatlan lesz, ezért elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár felemelése az átlagéletkor növekedését követve.

A modern, demokratikus, piacgazdasági szisztémán működő államoknak az új évezred elején egyszerre kell megfelelniük a globális világgazdaság versenykövetelményeinek, kedvező feltételeket biztosítva a gazdasági szereplők számára, illetve garantálniuk kell a társadalmi stabilitást a szociális problémák kezelésével és a veszélyes mértékű különbségek csökkentésével.

Mindezt annak a ténynek a figyelembevételével kell megtenni, hogy a társadalom korösszetételének változásával csökken az aktív, nő az inaktív népesség részaránya, így egyre kevesebb keresőnek kell biztosítania az állam létfenntartását - mondta Békesi László a Mindentudás Egyetemén tartott, kivonataiban ma közzétett elődásában.

Változó alapigazságok

A modern államok gazdaságpolitikája már nem képes elviselni a mesterséges keresletnövelést a költségvetési gyakorlatban, ez már középtávon is a várttal ellentétes hatást vált ki, rontja a tőke, a jövedelmek és a vagyonok reálértékét, a nemzetgazdaság tőkevonzó és -megtartó képességét - emlékeztetett a közgazdász.

A megváltozott körülmények között módosult a foglalkoztatottság és az infláció közötti összefüggés is, amely szerint csökken a munkanélküliség, ha emelkedik az inflációs ráta. A növekvő infláció az 1970-es évek óta végső soron a cégek, munkahelyek megszűnéséhez vezet. Ennek megfelelően az egyensúlyi és inflációs korlát a világgazdaság nemzeti szereplői számára egyre keményebb követelmény lett, amelynek teljesítését egy-egy ország elemzésekor és minősítésekor kiemelt szempontnak tekintik.

Mi az állam feladata?

Az állam gazdasági szerepének és funkcióinak módosulása Békesi szerint három pontban összegezhető. Az első az állam tulajdonosi szerepének egyenletes csökkenése, az állami vagyon privatizálása. A második az állam gazdasági szabályozó szerepének erősödése, az egyenrangú verseny feltételeinek megteremtése. A harmadik az állami jövedelemelvonás és -újraelosztás mérséklődése, ami arra a felismerésre vezethető vissza, hogy az eredeti tulajdonosok nettó jövedelmének növekedése az egész gazdaság számára hasznosabb döntésekhez vezethet, mintha azt az állam centralizálja és költi el, illetve a globális méretű hatékonysági verseny kiterjed az adók és járulékok formájában megjelenő állami elvonásokra is.

Magyarország jelenleg magas államháztartási hiánya miatt kénytelen ezeket emelni, ez rontja a gazdaság versenyképességet. Uralkodó tendencia továbbá a gazdasági feltételek javítását szolgáló célok erősödése, így a modern infrastruktúra gyors ütemű fejlődése, a humán befektetések, az oktatás, képzés fejlesztése, valamint az egyéni megtakarításra, öngondoskodásra ösztönző megoldások támogatása.

Miből lesz az ikerdeficit?

A modern gazdaságokban a lakosság, a vállalkozások és az állam rendelkezik jövedelemtulajdonnal. A lakosság jövedelmeiből többet takarít meg, mint amennyi hitelt igénybe vesz. Az állami deficit finanszírozása többnyire nem okoz gondot, ha a lakossági megtakarítás képes fedezni a hiányt. Ha a deficit nagyobb a lakossági megtakarításoknál, a hiány csak külső források bevonásával fedezhető, az államháztartás ilyenkor a pénzpiacon magas hozamokat ígérve versenyez a megtakarításokért, növelve ezzel az inflációs nyomást. Ha az összes lakossági megtakarítás is kevés a hiány fedezéséhez, előáll az "ikerdeficit-szindróma", azaz a költségvetési deficit növeli a folyó hiányt és a külső államadósságot, s ennek hatásai az egész gazdaságállapotát rontják.

A magyar államháztartás már hat éve ilyen ikerdeficitet hoz létre, amely az új konvergenciaprogram alapján is csak 2009-2010 táján szüntethető meg.

Sok eszkimó, kevés fóka

Mivel jelenleg Magyarországon 3,1 millió fő adóbefizetéséből kell fedezni 10 millió állampolgár egészségügyi ellátását és 3 millió nyugdíjas nyugdíját, gyökeres reformok nélkül az államháztartás belátható időn belül finanszírozhatatlanná válik. Ebből a csapdából csak a nyugdíjjárulékok állandó növelésével, az aktív korosztály fokozott terhelésével lehetne kitörni, ez azonban nem járható út - mondta Békesi László.

A gazdasági fejlődés és a járulékrendszer reformja esélyt adhat a járulékfizetők körének, illetve a járulékok alapjának bővülésére, de ez sem elég - hangsúlyozta. Egy másik modell szerint az állami támogatás mellett a nyugdíj nagyobbik részét az aktív korszakban befizetett járulékok hozama fedezi, ez kiegészül a saját megtakarításokkal. Magyarország 1997-ben tért át erre a szisztémára, amelynek kiépítése azonban nem fejeződött be, a jelenlegi rendszer 2012-re finanszírozhatatlan lesz, ezért elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár felemelése az átlagéletkor növekedését követve.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!