További Magyar cikkek
A városvezető szerint a védetté nyilvánítás hátterében a "cementipari konkurenciaküzdelem" áll. A polgármester felidézte, hogy a Bélkő, a Bélapátfalvai Cementgyárat korábban működtető Bécem Rt. tulajdonosai, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között létrejött ajándékozási szerződés nyomán került állami tulajdonba.
A kontraktus megfogalmazta, hogy a Bélkő hegyet öt éven belül, vagyis 2008. február 28-ig védetté kell nyilvánítani. Ha ez nem történik meg, visszaszáll a tulajdonjog az ajándékozókra. Vagyis a svájci tulajdonú Holcim Hungária Zrt.-re, illetve a német érdekeltségű Duna-Dráva Cement Kft.-re.
Hitegették az önkormányzatot
Ebben a helyzetben, 2008. február 15-én nyilvánította védetté a környezetvédelmi tárca a hegyet. A döntést annak ellenére hozták meg, hogy a település önkormányzatát mindvégig kompromisszumos megoldással hitegették - ismertette a helyzetet Ferencz Péter. A polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy a Bél-kő hegyen 1908 óta megfér egymással a bányászat és a természetvédelem, illetve 1983 óta hivatalosan is védett a hegy egy része, miközben 2000-ig működött a bánya.
Mindennek alapján azt javasolták a tárcának, illetve a területet kezelő Bükki Nemzeti Parknak, hogy a hegy kétharmadának védetté nyilvánítása mellett, a maradék, 80 millió tonna mészkövet rejtő egyharmadon folytatódjék a bányaművelés. Javaslatukra Fodor Gábortól a környezetvédelmi tárca vezetőjétől is azt a tájékoztatást kapták, hogy támogatja a kompromisszumos megoldást - sorolta a történteket az önkormányzati vezető.
Ugyanakkor furcsának nevezte, hogy a védetté nyilvánítási eljárás négy év tétlenség után, tavaly májusban csak azt követően indult meg, hogy az önkormányzatnál a mészkőtermelés szándékával jelentkezett egy befektetői csoport. Azaz konkrét esély mutatkozott a mészkőbányászat újraindítására.
A polgármester szerint az ajándékozási szerződésben foglaltakkal ellentétben a BÉCEM Rt. tulajdonosai nem végezték el a terveknek megfelelően a terület rekultivációját, vagyis megszegték a szerződést. Ez pedig azt jelenti, hogy a kontraktus megtámadható, az állam elállhat tőle, ez pedig lehetővé tette volna a város és a kistérség számára is fontos bányanyitást.
Védik a magyarföldi husángot
A védetté nyilvánításra azt követően került sor, hogy végleg befejeződött a bélapátfalvai felhagyott mészkőbánya járataiban lefalazva talált olajos hordók és egyéb szennyező források felszámolása – ezt szombaton közölte a környezetvédelmi tárca sajtófőnöke. Olt Boglárka hangsúlyozta, hogy a Bélkő-hegy a Bükk-fennsík déli és északi oldalán futó úgynevezett "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja.
Különleges földrajzi helyzete miatt kiemelkedő botanikai és zoológiai értékeknek ad otthont. Ritka madarak, mint például a vándorsólyom, a hajnalmadár, a fehérhátú harkály élnek a területen, illetve országos jelentőségű növénytársulásaiban több tucat védett és fokozottan védett növényfaj fordul elő.
A növények közül hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, és az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfű és a magyarföldi husáng - ismertette a védetté nyilvánítás okait a referens. A bélapátfalvai cementgyárat működtető BÉCEM Rt. tulajdonosai, a svájci Holcim és a német HeidelbergerCement Group - Schwenk Zementweke 2000 májusában döntöttek a bélapátfalvai cementgyár leállításáról, ami 300 munkahely megszűnését is jelentette.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
