Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Méreg az anyatejben: közérdekű adat

2008.03.18. 14:35
Adatvédelmi biztos hiányában Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa - az adatvédelmi ombudsman jogkörében eljárva - februárban úgy döntött, hogy közérdekű adat az anyatej szennyezettségéről szóló friss magyar felmérések eredménye, azokat nyilvánosságra kell hozni. A kérelmező Kétezeregy Kiadó csak egy 1976-86 közötti felmérés eredményét kapta meg az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézettől, ezért fordult az ombudsmanhoz.

Az élelmiszeripari tömegtermékektől egyre inkább elforduló Németországban alapműnek számító "Halál a konyhában: gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban" című könyvet 1982-ben írta két német tényfeltáró újságíró, Eva Kapfelsberger és Udo Pollmer. A bestsellert azóta többször aktualizálták és újra kiadták. A könyvet a tudatos fogyasztók körében népszerű Kétezeregy Kiadó jelentette meg magyarul 2006-ban, és hazai vonatkozású, friss adatokkal egészítette ki a kötetet. Ez nem ment zökkenőmentesen, pedig a kiadó azóta is rendületlenül levelezget az ügyben.

Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Kétezeregy Kiadó vezetője, Benda Judit a törvényben előírt gyógyszer-, és vegyszermaradvány-határértékek betartásán EU-s előírások alapján, rendszeres mintavétellel őrködő Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézettől (OÉVI) azt szerette volna megtudni, milyen hormon- és gyógyszermaradványokat vizsgálnak az emberi fogyasztásra szánt húsfélékben, és mennyit találnak belőlük. Az OÉVI előbb minisztériumi jóváhagyást kért a válaszhoz, majd azután sem válaszolt érdemben Benda kérdéseire, hogy a kiadó ezt az engedélyt megszerezte.

Benda Judit vegyszermaradványok után nyomoz

A Halál a konyhában külön fejezetet szentel az anyatejben található szennyeződéseknek is. Németországban az 1960-70-80-as években az anyatej annyira szennyezett volt az emberi szervezetben felhalmozódott különféle növényvédőszer-maradványokkal, hogy "állati eredetű élelmiszerként" több független felmérés szerint sem kerülhetett volna piacra. De mivel kereskedelmi forgalomba nem került, a probléma - egy korabeli miniszteri döntés értelmében - nem tartozott az élelmiszerfelügyelet hatáskörébe.

A kutatók annak idején többféle olyan méreg jelenlétét vizsgálták az anyatejben, amelyek a takarmánnyal jutnak a haszonállatok, majd onnan az emberek szervezetébe. A folyamat során ezek a mérgek - az azóta betiltott, DDT nevű szintetikus növényvédőszer, a HCB nevű gombaölőszer, egyéb kártevőirtók, valamint nehézfémek - egyre nagyobb koncentrációban vannak jelen a táplálékláncban, az emberi szervezetben felhalmozódnak, és az anyatejjel kiválasztódva a csecsemők szervezetébe jutnak.

A 20. század második felében vizsgált anyatej mintákban gyakran az élelmiszerekben engedélyezett határértékek többszörösét mutatták ki ezekből a mérgekből. Bár a tudósok már 1945-ben felfedezték, hogy az emberi szervezetben felhalmozódó DDT kiválasztódik az anyatejben, a vizsgált anyatejminták DDT-tartalma még évtizedekkel később is többszöröse volt annak, mint amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felnőtt fogyasztásra megengedhetőnek tart. A helyzet hasonló sok más, szerves klórt tartalmazó növényvédőszerrel is - áll Kapfelsberger és Pollmer könyvében.

Magyarországon az anyatej szennyezettségére vonatkozó legutóbbi vizsgálat szerint az anyatej változatlanul tartalmazza a klórozott szénhidrogéneket és egyéb olyan környezeti mérgeket, mint például a DDT, a PCB, a HCB, a HCH, a ftalát, a dioxin és a nehézfémek, bár szennyezettsége folyamatosan csökken. A hazai anyatej DDT-tartalma az 1960-as években jóval magasabb volt, mint a nyugat-európai átlag. Mára ez a tizedére csökkent, de még így is magasabb, mint a szomszédos országokban - tudta meg a Kétezeregy Kiadó 2006-ban az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) illetékeseitől.

Benda Judit azt is kiderítette, hogy az OÉTI tavaly reprezentatív mintavétellel vizsgálta az anyatejben kimutatható szennyeződések mennyiségét, és hogy egy ilyen vizsgálatsorozatot néhány évvel ezelőtt szintén elvégeztek. Az OÉTI az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) "Női tejminták POP-szennyezettségének felmérése" című pályázata során a felmérés koordinátora volt, és ennek során adatokat gyűjtött az anyatej szennyezettségének megállapítása céljából.

Benda a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényre hivatkozva kérte, hogy adják ki számára a friss vizsgálatok eredményét közlő tanulmányok összefoglaló részét. Az OÉTI a kért adatok kiadását megtagadta, csak egy 1976-86 között lezajlott felmérés eredményét osztották meg a kiadóval. Az ennél aktuálisabb eredményekért a vizsgálatsorozatra pályázatot kiíró Egészségügyi Tudományos Tanácshoz irányították Benda Juditot. Mivel az egészségügyi miniszter tanácsadó, véleményező és döntéselőkészítő szerveként működő testület csak fél évente ülésezik, és szerinte amúgy sem az ETT az illetékes az ügyben, Benda az adatvédelmi biztoshoz fordult.

Ezt kapta az OÉTI-től a kiadó

Adatvédelmi ombudsman hiányában az adatvédelmi ombudsman jogkörében eljárva Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa válaszolt a Kétezeregy Kiadó megkeresésére. Az ombudsman szintén megkereste az OÉTI-t, melynek főigazgatója válaszában arra hivatkozott, hogy az anyatej-vizsgálatok eredményei személyes adatok, mert emberek egészségével kapcsolatosak. Az OÉTI mint pályázó megküldte az adatokat az ETT-nek, ezért az OÉTI jogértelmezése szerint nem a vizsgálatsorozatokat lefolytató intézet, hanem az ETT az adatkezelő.

Szabó Máté - az adatvédelmi biztos eddig kialakított gyakorlatára hivatkozva - úgy döntött, hogy mivel az OÉTI jogszabályban meghatározott közegészségügyi, népegészségügyi feladatokat ellátó állami szerv, közfeladatot ellátó szervnek tekintendő, és az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozik. Mint ilyennek, lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatokat bárki megismerhesse.

Februárban kelt határozatában az ombudsman nem fogadta el az OÉTI a személyes adatok védelmére történő hivatkozását sem. A felmérésekről szóló összefoglaló jelentéseket áttekintve megállapította, hogy kizárólag közérdekű adatot tartalmaznak, személyes adat nem található bennük.

"A költségvetés terhére kötött, meghatározott célú támogatással kapcsolatos adatok, információk nyilvánossága kiemelten indokolt és nem korlátozott. Tekintettel kell lenni arra, hogy közpénzek felhasználásáról van szó, melynek során az átláthatóság, ellenőrizhetőség mint közérdek kiemelt fontosságú. Az egészséget veszélyeztető szennyező anyagokról való tájékoztatás, a népegészségügyi adatok nyilvánossága nem csupán az információszabadság jogával, hanem más alkotmányos joggal és az állampolgárokat megillető jogosultságokkal is indokolható. Mindezek alapján tehát az OÉTI által készített szakmai beszámoló nyilvános, azt bárki megismerheti." - áll az ombudsman állásfoglalásában, aki felkérte az OÉTI főigazgatóját, hogy adja ki Benda Juditnak a friss felmérések eredményeit. Ez egyelőre még mindig nem történt meg.