Májustól jön az olcsó uniós benzin?

Naponta akár tucatszor is fordulhat, és - 110 literes tankkal és minimális veszteséggel számolva - akár egyetlen nap alatt is mintegy ezer liternyi benzint felhalmozhat bármelyik vállalkozó szellemű, a szlovák, szlovén (esetleg osztrák) határ közelében élő honfitársunk jövő májustól. Mivel 2004. május 1-jén hazánk is az EU tagállama lesz - akárcsak szomszédjai közül a fenn felsorolt három -, várhatóan megszűnik a határokon a vámellenőrzés, és nem korlátozzák a határátkelések számát sem.

Napi néhány ezer tisztán

A benzinturizmus már jelenleg is az egyik legkifizetődőbb - ám persze nem egészen legális - üzletág a határ mentén. Szlovákiában a múlt heti áremelés után is 15-20, Szlovéniában 20-30 forinttal olcsóbb a benzin, mint hazánkban (Ukrajnában több mint 150, míg Romániában 60-70 forint a differencia, ám ez utóbbi két ország nem lép be májusban az unióba). Napi egyszeri határátlépéssel és száz liternyi "tiszta" behozatallal számolva, továbbértékesítés esetén kereshet az eladó egy-két, a keleti végeken akár négy-ötezer forintot is naponta.

"Bárki bármit bármilyen mennyiségben behozhat"

Ha hazánk Szlovákiával és Szlovéniával együtt EU-tag lesz jövő májustól, akkor sem a határátlépések száma, sem a behozott üzemanyag mennyisége nem lesz korlátozható. Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve ugyanis a "négy alapszabadság" eszméje. Eszerint az uniós tagállamokon belül nem korlátozható a személyek, a szolgáltatások, a tőke és az áruk szabad mozgása. "Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bárki bármit bármilyen mennyiségben behozhat" - tájékoztatta az Indexet egy neve elhallgatását kérő EU-szakjogász.

Ennek értelmében nem korlátozható az sem, hogy egy uniós tagállam (például hazánk) egyik állampolgára hányszor lép át egy másik tagállamba (például Szlovákiába), és onnan hányszor érkezik haza teletankolt gépjárművel. Sőt, mivel a mai határátkelőkön megszűnik a rendszeres vámellenőrzés, még egy tanknál több benzint is behozhatunk. A határon legfeljebb szúrópróbaszerű ellenőrzésekre lehet számítani, ám a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának sajtóosztályán nem sikerült senkit elérnünk, akitől megtudhattuk volna, milyen gyakran számíthatnak a határon személy- vagy tehergépjárművel átkelők ilyen ellenőrzésre.

Kannában is hozhatunk benzint

A VPOP az Index kérésére kiadott egy írásos tájékoztatást a várható változásokról. Eszerint "az a személy, aki többször tankol egy másik tagállam üzemanyagtöltő-állomásán és a gépjármű üzemanyagtartályában lévő üzemanyagot Magyarország területére behozza, az semmilyen jogszabályi rendelkezést nem fog ezáltal megsérteni". Vagyis a gépkocsi tankjában - és a VPOP szerint "a megfelelő tartaléküzemanyag-szállító kannában" - lévő üzemanyag jogszerűen behozható, azután hazánkban semmilyen adót nem kell megfizetni.

Ez a lehetőség elvileg a magáncélú, tehát nem kereskedelmi mennyiségnek számító üzemanyag behozatalát biztosítja. Kereskedelmi mennyiségnek az számít, ha valaki nemcsak a tankban, hanem például egy személyautóban lévő, nem az autóhoz tartozó kannákban - vagy ad abszurdum egy lajtos kocsiban - hoz át benzint. A kereskedelmi mennyiség után elvileg hazánkban meg kell fizetni a jövedéki adót, ugyanakkor visszaigényelhető a másik tagállamban megfizetett adó. A Index által megkérdezett EU-szakjogász szerint azonban aligha fognak bárkit is ilyen módon adófizetésre kötelezni.

Kereskedelmi vagy magáncél - ki ellenőriz?

Kérdés ugyanis, hogy - miután a határon nem lesz rendszeres vámellenőrzés - hogyan kontrollálják majd azt, ki mennyi üzemanyagot hoz be az országba. Az előző példát alapul véve: ha a lajtos kocsit külön ellenőrzik is, az aligha valószínű, hogy minden személyautót átvizsgálnak (kérdés az is, ki vizsgálná át, ha nincs vámos), hogy nincs-e azokban néhány kanna. A kereskedelmi mennyiséget behozókat - akiknek a pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint meg kell fizetniük a jövedéki adót hazánkban - legfeljebb akkor lehetne elkapni, amikor az üzemanyagot értékesítik.

Köztudott azonban, hogy a magánimportban érkező benzint és gázolajat nem hivatalos úton, hanem leggyakrabban személyes kapcsolatok révén adják tovább. A VPOP közleményéből is az derül ki, hogy igazából csak a nagy mennyiséget vásárlók számíthatnak lebukásra, mondván: "egy esetleges ellenőrzés során gondot jelenthet a jövedéki termék származásának igazolása, mely jövedéki eljárás bevezetését vonhatja maga után." Ha azonban az áthozott benzin a szomszédok, ismerősök személyautóiba vagy kannáiba kerül, azzal biztosan elkerülhető a lebukás. Különösen úgy, ha elővigyázatosságból néhány magyarországi benzinkútról is sikerül számlát szerezni, ami nem különösebben nehéz feladat.

Jogszerűen ingázhatunk

A kereskedelmi mennyiség behozatalánál is egyszerűbb - és abszolút jogszerű - az a megoldás, ha valaki naponta többször átlép a határon, és minden alkalommal teletankolja az autóját. Ebben az esetben ugyanis magáncélúnak számít a tankolás, hiszen - ismét a VPOP állásfoglalását idézve - "a magáncél megvalósításának kritériuma, hogy a mennyiség ne haladja meg az irányelvekben rögzített kereskedelmi mennyiséget [vagyis ne legyen több, mint amennyi a tankba fér - a szerk.], és a magánszemély maga szállítsa a másik tagállamból származó jövedéki termékeket".

Ha tehát valaki naponta mondjuk tízszer átmegy Szlovákiába, ott teletankolja autóját, majd itthon lefejti a benzint, akkor - a korábbi példákban szereplő 110 literes tankkal és minimális vesztességgel számolva - egyetlen nap alatt akár ezer liter benzint vagy gázolajat is behozhat hivatalosan magáncélból, teljesen jogszerűen (a jogsértést csak az értékesítéssel követi el, de ez, mint írtuk, nehezen bizonyítható).

Havi két-háromszázezer tisztán

A problémát legfeljebb a nagyobb mennyiségű üzemanyag eladás előtti tárolása jelentheti, hiszen arra jó esély van, hogy a határon gyakran átlépők előbb-utóbb számíthatnak a vámkommandó látogatására. A korábban már említett számlaszerzés (vagy az üzemanyagnak egy ismerős telkén való tárolása) azonban ezt a nehézséget is megoldja.

Ezer liter üzemanyag továbbértékesítésével - a jelenlegi árkülönbségeket alapul véve - a szlovák határ mentén körülbelül négy-hatezer forintos profit érhető el. A szlovén határnál ennél is nagyobb összeget, akár 12-18 ezer forintos napi nyereséget lehet elérni. Ha csak heti négy ilyen sikeres nappal számolunk, a havi kereset tisztán és adómentesen két-háromszázezer forint lehet.

Az unióban a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a "szabad mozgások" négyes alapelvét korlátozó intézkedéseket tegyenek, ám erre kevés példa van, és azok is jobbára a hivatalosan megjelenő "nyereséget" érintik. Így például a személyautók árai között az egyes tagállamokban jelentős különbség van, ám az autókat drágábban árusító államokban különböző belső fogyasztási adókkal teszik veszteségessé - vagy legalábbis kevésbé kifizetődővé - a más tagállamban vásárolt gépjárművek bevitelét és üzembe helyezését.

Tipikusan kelet-európai

A benzinturizmus azonban olyan tipikusan kelet-európai jelenség, amelynek szabályozására példát sem találni az unióban, ott ugyanis jóval kisebbek az üzemanyagárak közti különbségek, és a magánimportban szállított benzin nem jelenik meg a hivatalos kereskedésben. Valószínűleg ez a jelenség nem is kezelhető jogszabályokkal - vélekedik az uniós jog szakértője. Inkább arra számít, hogy a határok átjárhatósága, és a nagyobb tételben is legálisan behozható üzemanyag az árak harmonizálását eredményezi majd.

Vagyis ha a külföldi tankolások hatására jelentősen csökken az idehaza eladott üzemanyag mennyiség, akkor a Mol kénytelen lesz árat csökkenteni. Ha másként nem megy, akkor úgy, hogy az állam - amely már most is több tízmilliárdot veszít évente a drága benzin miatt - csökkenti az üzemanyagok adótartalmát. Vagy a magyar autósok hosszabb távon is a szlovák és szlovén államkasszát gyarapítják majd.