Miklós
-7 °C
2 °C

Túl gyorsan nőttek a bérek az utóbbi években

2003.02.14. 13:30
A bérek 2001-ben több mint kétszer, 2002-ben pedig több mint három és félszer olyan gyorsan nőttek, mint a gazdaság teljesítménye és a termelékenység - derül ki a Kopint Datorg Rt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézete közös tanulmányából.
A bruttó átlagkereset mindkét évben 18 százalékkal emelkedett. A versenyszektorban 16,3 százalékról 13,4 százalékra csökkent az ütem. A reálbérek gyors emelkedése nagymértékben a fogyasztói árindex jelentős csökkenésének a következménye volt.

Feljött a közszféra

Meghatározóak voltak a közszférában bekövetkezett béremelések. Jelentősen csökkent a versenyszféra bérelőnye a költségvetési szektorral szemben. A közszférában a fizikai foglalkoztatottak bére 2002-ben már meghaladta a versenyszektorban dolgozókét. A közületi szféra munkaerő-elszívó hatása mind erőteljesebben érvényesül az idén.

Nem mindenhol számít a minimálbéremelés

A többféle indíttatású kormányzati béremelések nem csak a verseny- és a közületi szféra, a fizikai és a szellemi foglalkozásúak között rendezték át a korábban kialakult bérarányokat, hanem az egyes ágazatok között is. A vállalati felmérés eredményei nem támasztják alá, hogy összességében a minimálbéremelés lett volna a kimagasló béremelkedés egyedüli oka. A cégek 16 százaléka állította, hogy a minimálbéremelés nagy szerepet játszik a bérek emelkedésében, míg 36 százalékuknál ez nem meghatározó.

A minimálbér emelésének hatása bizonyos ágazatokra és cégcsoportokra koncentrálódik. Figyelemre méltó, hogy azok a cégek, amelyek tavaly kimagasló béremelést jeleztek, az idén is az átlagosnál magasabb emelésre számítanak. A minimálbér emelés a bérek idei alakulására is hatással lesz. A kialakult bérfeszültségek miatt a cégek idővel kénytelenek feljebb nyomni a bérskálát.

A vállaltok 6,9 százalékos emelést terveznek

A minimálbéremelés leginkább a közepes és nagy, magyar tulajdonban lévő és jellemzően exportáló vállalkozások munkaerőköltségeit emelte meg. A felmérésben résztvevő vállalatok 2003-ra átlagosan 6,9 százalékos béremelési szándékról számoltak be. A különböző adókönnyítések - köztük a minimálbér adómentesség tétele, illetve a személyi jövedelemadó-sávok kismértékű eltolása - következtében ez 9 százalékot megközelítő nettó béremelést jelent.

A Kopint-Datorg 5-5,5 százalékos idei éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzését alapul véve a 9 százalékos nettó béremelés 3,5-4 százalék közötti nettó reálbér-emelkedést feltételez, ami nagyjából összhangban van a gazdaság idei teljesítményének várható bővülésével.