Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Befagyasztás előtt a reálbérek?

2003.05.27. 10:48
Szakértők szerint a reálbérek visszafogásával folytatja a kormány a költségvetés helyzetének stabilizálását. Erre utal a miniszterelnöknek az bejelentése, miszerint a kormány csak annyit tud vállalni, hogy az árakkal lépést tudnak tartani jövőre a bérek. A vállalatok már idén módosítottak a béremelési terveiken. Döntésüket elsősorban a vártnál jóval alacsonyabb infláció befolyásolta.
A szocialista párt országos választmányának hétvégi ülésén Medgyessy Péter úgy fogalmazott: a bérek az árakkal lépést tudnak majd tartani jövőre, de ennél többet nem ígérhet. Elemzők szerint ez arra utal, hogy a kormány a reálbérek visszafogásával folytatja a költségvetés helyzetének stabilizálását - írja a Napi Gazdaság.

Tavaly 12 százalékkal nőtt a reálbér, hárommal a GDP

A középtávú gazdaságpolitikai program 2004-re még 3 százalék körüli reálbér-növekedést tervezett. Bár a tavalyi és az idei esztendőre a megvalósultnál és a várhatónál mérsékeltebb dinamika szerepelt az előrejelzésben. A FigyelőNet adatai szerint 2001-ben kétszer, tavaly már több mint három és félszer gyorsabban nőttek a reálbérek, mint GDP és a termelékenység. A Kopint Datorg felmérése szerint két éve 8, tavaly 12,3 százalékkal nőttek a reálbérek, miközben a GDP bővülése 3,8 százalékról 3,3-ra csökkent.

Makroelemzők szerint jót tenne a magyar gazdaság versenyképességének a bérnövekedési ütem visszafogása. A költségvetésnek 800 ezer közalkalmazottal számolva akár 40 milliárd forint megtakarítást is hozhat a tervezettnél mérsékeltebb bérkiáramlás jövőre. Erre a megtakarításra pedig szükség lesz, hiszen a középtávú 4-4,5 százalékos GDP-növekedési prognózis tarthatatlan. Az inflációs feltétel viszont várhatóan hozza éves átlagban a 4 százalékos tervet, vagyis itt nem keletkezik rejtett tartaléka a büdzsének.

A munkaadók támogatják a tervet

A munkaadói oldal nem zárkózik el az ötlettől. A jelenlegi világgazdasági helyzetben az is eredménynek tekinthető, ha nem csökkennek a reálbérek - fogalmazott Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. A kormányzati tervekhez azonban a szakszervezeteknek feltehetően lesz egy-két szavuk.

A kormány terveitől függetlenül, elsősorban a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt, számos munkahelyen máris csökkentették az idei béremelési terveket. A Világgazdaság információi szerint idén a ténylegesen végrehajtott emelés fél százalékkal elmaradhat a tervezettől. A múlt év közepén még 6,3 százalékos inflációt valószínűsítettek erre az évre, ám a pénzromlás éves mértéke áprilisban már négy százalék alatt volt.

Vissza kell fogni a kiadásokat

A kormányfő a hétvégén annak a véleményének adott hangot, hogy mind a költségvetésben, mind pedig a lakosság körében szükséges a kiadások visszafogása. A költségvetésen belül ez a hiány csökkentését jelenti, a háztartások esetében pedig vonzó lehetőségeket kell teremteni a megtakarítások növelésére - mondta a miniszterelnök. Tavaly a GDP 6,5 százaléka volt a költségvetési deficit, idén pedig a tervezett 4,5 százalékhoz képest "nem lesz lényeges eltérés" - idézte a Medgyessyt a Napi.

A kormány első évét értékelő Adatok és tények című, a Miniszterelnöki Hivatalban készített elemzés valamivel pesszimistább konjunkturális prognózist ad, mint amilyet egy évvel ezelőtt festettek a kormányzati szakemberek. A kiadvány úgy fogalmaz, hogy 2003-ban a magyar gazdaság közel négy százalékkal növekedhet, a költségvetés készítésekor azonban még 4,5 százalékos prognózist használtak. A korábbi növekedési előrejelzést már a pénzügyminiszter is túl optimistának nevezte, László Csaba szerint a magyar gazdaság növekedési rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint Németországé.