Mária
-6 °C
-2 °C

Az ígértnél alacsonyabb béremelés?

2003.07.21. 08:42
A PM számításaiban a pénzügyminiszter által bejelentettnél alacsonyabbnak látszik a béremelés. A szakszervezetek szerint a kormány további másfél százalékkal növeli a központosítás arányát. Az érdekképviseletek szerint a bérből és fizetésből élők havi 3500 forintot veszítenek.
László Csaba pénzügyminiszter szerint jövőre kilenc-tíz százalékos bruttó béremelésre van kilátás. A Pénzügyminisztériumban - szintén e napon - tartott háttérbeszélgetésen azonban más számok hangzottak el, amelyekből inkább nyolc százalék alatti bruttó bérnövekedés következik.

Leépítések a közszférában

A tárca ugyanis állítólag a közszektorban öt százalékos nominális bértömegnöveléssel és két-három százalékos létszámcsökkenéssel kalkulál (ebből egy százalékpont a "természetes fogyás"). Így az alacsonyabb létszám magasabb béremelést jelenthet. A versenyszférában pedig nyolc százalék körülire becsülik a bérnövekedés ütemét.

Megnyugtathatják a piacot az államháztartási hiány csökkentésére irányuló kormányzati törekvések - értékelte az újabb részletek fényében a kormány terveit Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője. Megalapozottságuk ugyanakkor változatlanul kétséges: Barcza számításai szerint a tervekben szereplő 3,8 százalékos deficit a valóságban közelebb lehet a 4,8 százalékhoz.

Mindez 210 milliárd forintos különbséget jelent, amelynek legnagyobb tételét a kiadási oldalon szereplő 160 milliárd forint - nehezen megvalósítható - csökkentés jelenti. A költségvetési szféra bruttó bérei az inflációnak megfelelően öt százalékkal nőhetnek, ugyanez a versenyszféra esetében kilenc százalék lehet - vélte az ING elemzője.

Megint az alkalmazottakat sújtják?

A szakszervezetek nehezményezik, hogy a kormányzat előzetesen nem konzultált velük terveiről, ráadásul az intézkedések megint leginkább a bérből és fizetésből élőket sújtják. A tervezett 130 milliárdos többletbevétel, ami az adókulcsok változtatásának elhalasztásából fakad, a munkavállalók zsebéből havi nettó 3500 forintot húz ki - véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

Tovább központosít a kormány

Számításaik szerint a kormány további másfél százalékkal növeli a központosítás arányát, ami nem az olcsóbb és hatékonyabb kormányzás irányába mutat. Az intézkedéscsomag jócskán nehezítheti az őszi érdekegyeztetési tárgyalásokat, mivel a munkavállalók nettó bérkiesésüket várhatóan megpróbálják a munkáltatóknál kompenzálni. Mindez nem javítja a versenyképességet, hiszen a bruttó bérek már így is a legmagasabbak a régióban - mondta Borsik.

Ötletek alapján nem lehet a közszolgáltatásokat megreformálni - reagált a bürokrácia leépítését sürgető véleményekre Szabó Endre, Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője. A köztisztviselőket és közalkalmazottakat is képviselő szervezet elnöke szerint a közszféra egyes szektorai jelentősen alulfinanszírozottak. A Fórum támogatja a közszféra reformját, de csak átfogó és koncepciózus változtatást, nem pedig a finanszírozás átgondolatlan megnyirbálását - mondta Szabó.

Az idei bérnövekedés májusban sem lassult a KSH adatai alapján. Az első öt hónapban a bruttó nominális átlagkereset 14,3, a nettó pedig 18,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Míg a cégek folyamatosan fogják vissza a bruttó béreket, a közszféra bérei a tavalyi emelések bázishatása miatt továbbra is tartják magas szintjüket. A januári negyven százalék után ugyan csökken az emelkedés mértéke, de az öthavi gyarapodás éves szinten így is csaknem 25 százalék.