A dánoknál a legmagasabb, a portugáloknál a legalacsonyabb
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legalacsonyabb átlagkeresetű Portugália 1998-as bérei az akkori magyar szintet mintegy 30 százalékkal haladták meg.
A jelenlegi EU-tagok közül 10 országra készített és közölt számítások szerint a feldolgozóipari munkások bruttó órabére 1980-ban és 1990-ben egyaránt Dániában volt a legmagasabb, ahol a tíz év alatt csaknem megduplázódott. A legalacsonyabb pedig Portugáliában volt, amely harmada a Dániában mért értéknek. A portugál adat a dániainak 36 százaléka volt 1980-ban és 32 százaléka 1990-ben.
"A kilencvenes évtizedben 13 ország versenyszférára vonatkozó, minden alkalmazásban állóra kiterjedő adatai alapján a fő tendencia a további lassú kiegyenlítődés volt" - áll a közleményben. Az évtized végén Dániához hasonló szint jellemezte Luxemburg órabéreit, és felzárkózott hozzájuk Németország is. Az évtized végén továbbra is Portugáliában volt a legalacsonyabb az órabér, de már elérte az első három ország színvonalának 45 százalékát.
Magarország: alacsony foglalkoztatottság, alacsony jövedelem
A közlemény szerint a magyar lakosság jövedelmének szerkezete nagy vonalakban hasonlít a legtöbb uniós országéhoz. A foglalkoztatottság alacsonyabb szintjéből is következően a bérjövedelem aránya alacsonyabb, mint a legtöbb uniós országban. Ugyanakkor az egyéb jövedelmek hányada azokhoz az országokhoz hasonlít, amelyekben e jövedelmek szerepe nagyobb.
EU: Kiegyenlítettebb jövedelemelosztás
A közlemény szerint a kilencvenes évek végén a legkiegyenlítettebb jövedelemeloszlás Dániában volt, ahol a lakosság legalacsonyabb jövedelmű 10 százaléka az összes jövedelem 4,9 százalékához jutott, a legnagyobb jövedelmű tized pedig 20,6 százalékához. Az így számított egyenlőtlenség a két szélső tized között 4,2-szeres volt.
A legnagyobb, 10,6-szoros egyenlőtlenséget Portugália adatai mutatták. Magyarország az 1995. évi jövedelemeloszlás alapján az egyenlőtlenség csökkenő mértéke szerint képzett sorban az 5. helyen álló Olaszország és a 6. helyet elfoglaló Írország közé helyezhető.
Itthon keveset fogyasztunk
Magyarország egy lakosra jutó fogyasztása 2000-ben az uniós átlagnak mintegy a felét érte el, ami azt jelenti, hogy a magyarországi fogyasztás az osztrák színvonal 45 százaléka volt, a legalacsonyabb szintet képviselő Görögországénak pedig mintegy 70 százaléka.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
