Lemaradás a nettó keresetekben

Nemzetközi összehasonlításban a Magyarországon szakértői munkakörökben dolgozók bruttó bérükből keveset vihetnek haza; míg például a csehek keresetüknek majdnem 80, a lengyelek pedig közel 70 százalékát kapják kézhez, addig a magyarok kevesebb mint 60 százalékát.

A magyar felsővezetők a középmezőnyben

A vezetői munkakörökben már valamivel jobb a helyzet; itt a nettó keresetek arányát nézve megelőzzük a norvégokat, a hollandokat, az íreket, a finneket is. A magyar felső vezetők keresetüknek majdnem 60 százalékát kapják kézhez, s ezzel a nemzetközi összehasonlításban az erős középmezőnyben helyezkednek el - derül ki a Hay Group friss felméréséből.

A felmérésben részt vevő vállalatoknál - melyek 70 százaléka külföldi tulajdonú, multinacionális cég -, folyamatosan lassul a bruttó bérek növekedésének üteme. Míg a munkabérek 2001-ben átlagosan 14,1, tavaly 10,5 százalékkal emelkedtek, az idén 8,8 százalékos átlagos növekedés várható. Az uniós csatlakozás ténye önmagában nem befolyásolja a bérek növekedését, azt a magyar gazdaság bővülési üteme határozza majd meg - áll a tanulmányban.

A béremelkedés nem a csatlakozás következménye lesz

Hasonlóképpen vélekedik Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője hozzátette: a nemzetgazdaságban az elkövetkező években itthon viszonylag magas lesz a bérek növekedésének üteme, de ez nem a csatlakozás, hanem korábbi döntések következménye lesz.

Adler Judit példaként a korábban csatlakozó országok tapasztalatait hozta fel, közülük ugyanis egyedül Írországnak sikerült, hogy csatlakozásának időpontjához képest bérszínvonala mostanra meghaladja az uniós átlagot. A többieken (Finnország, Portugália, Görögország) ilyen szempontból "nem segített" egyértelműen a csatlakozás. Esetükben ugyan volt közeledés az átlagkeresetek szintjében, de a közeledés utána elakadt, vagy visszaesett az uniós átlaghoz képest. A közeledés tehát hullámzó pályát mutatott.

Kitért Adler Judit arra is, hogy Magyarországon 1992/2002 viszonylatában a reálkeresetek emelkedése nem érte el a GDP növekedésének felét. A 2001-2002-es gyors béremelkedés korrekciós folyamat, amelyet a politikai és gazdasági klíma tett lehetővé - emlékeztetett.

Az uniós szabályozás egyébként nem indokolja a további drasztikus béremeléseket, ugyanakkor a bérfelzárkózás az EU-nak is érdeke, hiszen ezzel növelhető a belső fogyasztás.