Mária
-6 °C
-2 °C

Egységesítik az építőipari béreket

2005.08.17. 14:44
Megszületett a megállapodás három munkaadói és két munkavállalói érdekvédelmi szervezet között az ágazati kollektív szerződésről és az annak részét képező bértarifa-táblázatról. Az ötszáz tagvállalatot tömörítő Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) azonban csak akkor írja alá a dokumentumot - amely a munkaadók és a munkavállalók szerint is segítheti az egyenlő piaci feltételek kialakulását -, ha a kormány jogszabályban kötelezi valamennyi építőipari céget a tarifák betartására.
A segédmunkások és a félévnél rövidebb gyakorlati idővel rendelkező gyakornokok minimális személyi bére 63 000 forint, a szakképzettség nélküli betanított munkásoké 70 000 forint lehet az építőipari vállalkozásoknál a munkaadók és a munkavállalók által elfogadott bértarifa-táblázat szerint. A bértarifákat is megfogalmazó kollektív szerződés tervezetét a VOSZ, az IPOSZ és az ÉVOSZ, valamint az ágazati szakszervezetek szakértői csoportjai készítették el, az aláírás azonban egyelőre még várat magára.

Jogszabályt szeretnének a munkaadók

A munkaadók azt szeretnék, hogy a kormány jogszabályban kötelezzen minden építőipari vállalkozást az egységes bér alkalmazására. A működő 93 ezer építőipari vállalkozásból mintegy ötszázat tömörítő - és ezzel a legnagyobb ágazati munkaadói érdekvédelmi szervezetnek számító - ÉVOSZ ügyvezető igazgatója, Nagy János az Indexnek elmondta: úgy érzik, ha a bértarifa-táblázat nem lenne kötelező érvényű minden építőipari vállalkozásra, akkor a kollektív szerződést aláíró cégek indokolatlan versenyhátrányba kerülnének a többiekkel szemben.

Noha még maga az ÉVOSZ sem véglegesítette a szerződéstervezetet - tagvállalataikat arra kérték, hogy az augusztus végi elnökségi ülésükig véleményezzék az anyagot -, a kormány várhatóan támogatja majd az egységes építőipari bértarifa bevezetését.

Egyrészt azért, mert a kormányfő által idén tavasszal és nyárelőn több lépésben meghirdetett körülbelül száz lépés programja is kiemelt figyelmet szentel a feketemunka felszámolásának, márpedig az építőiparban hagyományosan magas az illegális foglalkoztatás aránya. Másrészt, mert éppen az ágazat kifehérítése érdekében az építésügyért felelős Kolber István tárca nélküli miniszter is egyeztetett Tolnay Tiborral, az ÉVOSZ elnökével.

Januártól vezethetik be

Ha a munkaadók és munkavállalók által véglegesen elfogadott kollektív szerződés - vagy annak legfontosabb elemei - jogszabályban is megjelennek, akkor várhatóan januártól vezetik be az építőipari bértarifát. Az ebben szereplő jövedelmeket a vállalatoknál most alkalmazott bérek, a bevett fizetési szokások alapján állították össze - mondta Nagy János.

A táblázatban öt fő kategóriát képeztek, ebből az igazgatói, ügyvezető igazgatói státusz személyi alapbérének nem határozták meg a minimumát. A középvezetők minimális bére 220 000 forint, a középvezető-helyetteseké 180 000 forint lehet januártól. A termelésirányítói szinten végzettségtől függően 115-150 000 forint között lennének a minimálisan kifizetendő bérek. A főmunkatársak keresete 100-125 000 forint, egy szakmunkásmesteré 100 000 forint lehet a jövő év elejétől. A gyakornokok - végzettségtől függően féléves vagy egy éves munkaviszonynál kevesebb megléte esetén - és a segédmunkások 63 000 forintos bruttóra, vagyis a január elsejétől tervezett minimálbérre számíthatnak.

Nem csodaszer

A bértarifa-táblázatot az ÉVOSZ szerint az egész országban kötelező jelleggel kellene alkalmazni, vagyis nem számíthatnának kedvezményekre a "szegényebb", keleti régiókban sem. Az egységesítés hozzájárulhat az ágazat kifehérítéséhez, ám ugyanakkor veszélye is vannak.

Az építőiparban ugyanis nagyon sok a kényszer-, ezen belül a kis- és mikrovállalkozás, valamint magas - több mint ötven százalékos - az egyéni vállalkozók aránya. A több mint 57 ezer építőipari egyéni vállalkozóból 55 ezernek az éves árbevétele nem éri el az ötvenmillió forintot. Az építőanyag-gyártók és kereskedők mintegy harmadának még az évi egymilliós forgalmat sem sikerül elérnie. A bértarifa bevezetésével tehát nagyon sok ma még vegetáló vállalkozást fenyegethet a megszűnés veszélye.

Az ÉVOSZ szerint ugyanakkor éppen ezért is előnyös lenne a minimálbér-tarifák bevezetése, hiszen így kiderülne, mely vállalkozások igazán életképesek. Nagy János ugyanakkor aláhúzta: a kollektív szerződést és a bértarifát nem tartja csodaszernek, csak egy lehetőségnek a szakma kifehérítésére, az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére - ez utóbbi, mint mondta, az egész ágazat érdeke.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!