Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Bikavér-stratégia készül

2004.04.08. 09:22
Átfogó bikavér-stratégia kidolgozása kezdődött az Egri borvidéken - tudta meg a Világgazdaság. Az erről határozó egyeztetés előzménye, hogy ellentétek bontakoztak ki a bikavér szóvédjegy használata kapcsán.
Április 20-ára kell elkészítenie az egri bikavér, illetve összességében az egri bor piaci jelenlétének rendezésére irányuló stratégia első munkaanyagát Gál Tibornak, a borvidék meghatározó minőségi termelőit tömörítő Egri Bormíves Céh (EBC) elnökének. Erről egy a napokban tartott egyeztetésen született döntés, amelyet - a lap információi szerint - azért hívtak össze, hogy tisztázzák a bikavér szóvédjegy használata körül kibontakozott ellentéteket. A megbeszélésen az EBC, a borvidéki hegyközségi tanács és az Egervin képviselői, valamint a város polgármestere mellett a legnagyobb bikavértermelők sora vett részt, a Vitavintől az Egri Csillagok Szövetkezeten, az Ostoros-Bor Kft.-n át a Ker-Coopig. Előzőleg egri termelők kifogásokat fogalmaztak meg amiatt, hogy a bikavér szóvédjegy használata fölött több mint harminc országban az Egervin Rt. rendelkezik. Nem lehet olcsóbb Nem a védjegy használatáról van szó, hanem arról, hogy az egri bikavért jó áron el lehessen adni, s az egri bor presztízsét megőrizzük - összegezte álláspontját Botos Attila. Az Egervin tulajdonosa szerint ehhez van szükség az átfogó stratégiára, amelyben a borvidék közös érdekeinek kell megfogalmazódniuk. Botos Attila azt állítja, "szóvédjegykérdés" nincs, mindenki exportálhatja a bikavérét, a cég nem támaszt akadályokat. Egyetlen feltétele van: az, hogy az árak nem lehetnek alacsonyabbak, mint amilyeneket az Egervin érvényesít. Felmerült ugyanakkor, hogy bikavér-értékesítő szövetkezetet hozzanak létre, miáltal az exportőrök közösen vállalhatnák a védjegy fenntartásával kapcsolatos költségeket. Ameddig nem lesz rend a borvidéken, nem tisztulnak le a viszonyok, nem változtatunk álláspontunkon - szögezte le a tulajdonos. Hozzátette: az első egyeztetésen megkezdődött közös gondolkodásból kiindulva lát lehetőséget az előrelépésre. Árkartell? Gál Tibor megközelítésében: a már elfogadott és érvénybe lépett bikavérszabályzatban foglaltak nem elégségesek ahhoz, hogy minden problémára megoldást nyújtsanak. A kidolgozandó stratégiának "az egész egri borsztoriról" kell szólnia - mondta -, arról, hogyan tudja a borvidék kezelni a piacot, és fordítva. Mindent fel kell mérni, a termőhelyeket, a fajtákat, a telepítési lehetőségeket, a potenciált - sorolta a borász. Gál Tibor úgy véli, a bikavér-értékesítő szövetkezet megalakítása hosszabb folyamat eredménye lehet, amely a közös piaci érdek artikulálásán alapul. A termelő elfogadhatónak tartja Botos Attila exportárakra vonatkozó felvetését. Mint mondta, "ez nem árkartell, és a minőség érdekében egyébként sem szabad az Egervinnél olcsóbb termékeket a nemzetközi piacra vinni". Valamelyest másképpen látja a helyzetet Gál Lajos. A borvidéki hegyközségi tanács elnöke szerint sem helyes, ha a bikavér túl olcsó, ám elvben "senkinek sincs joga mások árait megszabni". A hegyközségben továbbra is azt tartják, a bikavér névhasználatának az exportpiacokon is kollektívnek kell lennie. A hegyközség kész átvenni a rendelkezés jogát, s finanszírozni annak fenntartását és megújítását, ám ezért változatlanul csak egy forintot kínálnak az Egervinnek. Gál Lajos a bikavér-értékesítő szövetkezetről azt mondta: a hegyközségi tanácsnak minden termelőt képviselnie kell. Ebből kiindulva, ha a szövetkezetbe nem kerül be mindenki, nem tudják elfogadni a koncepciót