Itthon is jöhet a biobenzin

Július 1-jétől több mint a duplájára, 4,4 százalékra emelkedett a Mol Nyrt. és partnereinek töltőállomásain forgalomba kerülő benzin biokomponens-tartalma. A társaság éves szinten mintegy százezer tonna bioetanol beszerzését tervezi, erre szóló hosszú távú szerződést kötött több regionális alkoholgyártó vállalattal, így a Győri Szeszgyár Zrt.-vel és a szabadegyházi Hungrana Kft.-vel.

A Mol által gyártott és forgalmazott benzinek 2005 nyarától már tartalmaznak két százalék biokomponenst – közölték kérdésünkre a cégnél. Azonban ennek növelése mellett szólt, hogy a motorbenzinnél 2007 júniusától literenként nyolc forinttal több jövedéki adót kell fizetni azoknak a forgalmazóknak, amelyek üzemanyagában a biorészarány nem éri el a 4,4 százalékot.

Szinte ezzel egy időben, július 9-én jelenik meg a magyarországi kiskereskedelmi forgalomban a – 85 százalékban bioetanolt, 15 százalékban benzint tartalmazó – E85-ös üzemanyag. Ekkor adja át első, töltőállomását Bábolna mellett az Oil! német üzemanyag-forgalmazó. Andrew Prest, a Saab gépjárműveket forgalmazó Polar Mobil Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a 95-ös benzinnél jelentősen olcsóbb E85-ös üzemanyagot hamarosan további három-négy helyen, köztük egy budapesti töltőállomáson kezdik árusítani.

Ennek nyomán ugrásszerűen megnövekedhet az érdeklődés a hagyományos benzinnel és az E85-ös üzemanyaggal egyaránt közlekedni képes, úgynevezett flexi-fuel típusú gépjárművek iránt – tette hozzá a Polar Mobil Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarország jelentős bioetanol-programot valósít meg a 2007–2013 közötti uniós költségvetési ciklusban. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára elmondta: várhatóan ősszel jelennek meg az első támogatási pályázatok. A közepes (évi legfeljebb 30 ezer tonnás) és a nagy (80 ezer tonnát meghaladó) kapacitású etanolgyártó üzemek az Új Magyarország fejlesztési terv Környezet és energia operatív programjából (KEOP) kaphatnak pénzeket.

Itt várhatóan 10 milliárd forintra lehet pályázni. Gőgös Zoltán szerint egy-egy beruházásra egymilliárd forint körüli összeg juthat, vagyis az EU-támogatások elvileg tíz új üzem létrehozását segíthetik. Az államtitkár ugyanakkor ennél kevesebb (hét-nyolc) gyár tényleges megépülésével számol. (Az egyik legelőrehaladottabb projekt Kabán valósulhat meg a megszűnő cukorgyár helyén.

A beruházást az Első Magyar Bioetanol Termelő Kft. hajtja végre, amelyet az eddig cukorrépa-termeléssel foglalkozó gazdálkodók hoztak létre). Az évi 10 ezer tonna bioalkohol előállítására képes üzemek megépítéséhez az Új Magyarország vidékfejlesztési programból (ÚMVP) lehet majd támogatásokat igényelni. Zárt programot kell megvalósítaniuk, amely a biogáz és a melléktermékek hasznosítására is kiterjed.

Évente legfeljebb 30 ezer tonna kukoricára lehet szükségük, amely 4-5 ezer hektáron megtermelhető. Négy-öt üzem közös finomító létrehozására is pályázhat. A kisüzemek megépítéséhez egyenként legfeljebb egymillió eurós támogatás járhat. Az agrártárca e célokra az ÚMVP-ben várhatóan 4-5 milliárd forintot különít el, de Gőgös Zoltán szerint a piaci szereplők előreláthatólag itt sem használják ki a pénzügyi lehetőségeket. Így is biztosra vehető azonban, hogy a támogatási programok révén rövid időn belül évi 800 ezer tonna bioetanol-gyártó kapacitás jön létre az országban.

Ez jóval nagyobb lesz az egyelőre 130-150 ezer tonnás hazai éves felhasználási igénynél. Így Magyarország bioetanol-exportáló „nagyhatalommá” válhat a térségben. A 800 ezer tonnás etanol-előállításhoz 2,5 millió tonna kukoricára van szükség, amely szakértők szerint aszályos években veszélyeztetheti a hazai állatállomány takarmányellátását. Gőgös Zoltán ugyanakkor megállapította: kukoricából a takarmányigény évi 4 millió tonnára tehető, míg a termés rossz években is eléri a 6,5 millió tonnát.