Miklós
-7 °C
4 °C

Bírságokra számíthatnak a látszatvállalkozók

2003.05.14. 10:34
Tízezrek számíthatnak bírságra, ha a munka törvénykönyve módosítása nyomán szigorúan megvizsgálják: megbízási szerződésük nem munkaszerződésre utal-e. A változás labdarúgókat és színészeket éppúgy sújthat, mint zenészeket, bolti eladókat vagy építőipari dolgozókat. Kiskaput jelenthet, ha nem egyéni vállalkozóként, hanem különböző céges formákon keresztül oldják meg a megbízási szerződés mögé rejtett foglalkoztatást.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a munka törvénykönyvének július 1-jétől érvényes módosítása után a mostaninál részletesebben megvizsgálhatja: hogy egyes vállalkozási vagy megbízási szerződésekben a munkavégzés helye és időtartama, az utasításadási jog és egyéb körülmények szabályozása vajon nem munkaszerződésre utal-e.

Munkaszerződésre utal a szabadság szabályozása

Munkaszerződésre utaló jel lehet, ha valamilyen módon szabályozzák a szabadságolást, ha a munkát végző felelőssége harmadik személynek okozott kár esetén korlátozott, ha a hét végi munkáért külön díjazás jár. Ha a szerződést a hatóság munkaszerződéssé minősíti át, a munkaadóra kiszabott bírsággal még nem ér véget a büntetés. A munkaadó visszaigényelheti az áfát, de a munkaadói járulékokat be kell fizetnie - írja a Napi Gazdaság.

A munkaügyi felügyelőség már eddig is folytathatott olyan vizsgálatot, amely azt vizsgálta, hogy a foglalkoztató nem polgárjogi szerződés mögé bújtatja-e a munkaviszonyszerű foglalkoztatást - mondta az Index kérdésére dr. Kovács Mária, az OMMF osztályvezetője. A törvénymódosítással lehetővé válik, hogy ez a vizsgálat visszamenőleges hatályú egészen addig, ameddig a foglalkoztatás megállapítható.

A kisebb cégek szegnek inkább szabályt

A foglalkoztató, ha a szabálysértést megállapítják, jelenleg legfeljebb 3 millió forintra büntethető, ez a felső határ a törvénymódosítással tízmillióra emelkedik. A felügyelők tapasztalatai szerint a 20-25 főt, vagy ennél kevesebb személyt foglalkoztató cégeknél fordulnak elő főként szabálysértések. A nagyobb, főként az ötven személynél többet foglalkoztató vállalkozások általában már odafigyelnek a munkajogi szabályok betartására - mondta az osztályvezető. Ha a munkaügyi felügyelők megállapítják a szabálytalanságot, akkor - egy 1999-es megállapodás értelmében - a szabálysértésről értesítik az adóhatóságot.

A munkaügyi hatóság - amely legfeljebb 3 évre visszamenőleg vizsgálódhat - jogerős bírsága után az adóhatóság ellenőrzése is várható. A számlát kiállító vállalkozásnak ugyanis nem kellett volna társasági adót és áfát fizetnie, viszont tetemes személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás és nyugdíjjárulék hiánya keletkezhetett, amelyet 50 százalékos büntető bírsággal is megtoldhat az APEH.

Büntethetnek focistát, színészt, zenészt

Az APEH vizsgálata 5 évre visszamenőleg állapíthat meg kamatostul megfizetendő adóhiányt és szabhat ki bírságot miatta. Ez labdarúgók, színészek, zenészek, újságírók, biztonsági, őrök, bolti eladók, építőipari és textilipari munkások tízezreinek jelenthet súlyos adófizetési kötelezettséget és bírságot - állítja Vadász Iván, az adótanácsadók szövetségének alelnöke, aki az érintettekre vonatkozóan általános amnesztiát javasol.

A munka törvénykönyvének módosítása egyes szakértők szerint lehetővé teszi, hogy júliustól a munkaügyi felügyelet a szerződéskötést megelőző tárgyalások dokumentumait is vizsgálja, megnézze miről tárgyaltak a felek, mi volt a szándékuk. Ha például el akarják eldönteni, hogy független vállalkozóról vagy alkalmazottról van szó, átnézik az iratokat, vajon tett-e például egy kőműves árajánlatot a fővállalkozónak. Az előrelátóbb munkaadó fővállalkozók tehát ezután nyilván alá fogják vele íratni az ajánlatot, amit tehetett volna.

Kiskapu bt-nek, kft-nek, kkt-nak

A legszebb kiskaput a jogszabály azon értelmezése kínálja, amely szerint a betéti társaságok és a közkereseti társaságok beltagjai, valamint a kft.-k tagjainak a munkaadóval kötött alvállalkozói szerződéseit nem vizsgálja a hatóság. Ez abban az esetben valósul meg, ha az említettek személyes közreműködésre kötelezettek a társaságban.

Hogy ez a feltétel teljesül-e, azt a cégbíróságon fellehető társasági szerződések beszerzésével kívánja vizsgálni az OMMF. Abban ugyanis általában utalni kell rá, hogy melyik tag milyen iskolai végzettségű, milyen jellegű és mennyi munkavégzésre kötelezett. Ilyen társasági szerződést írni nyilván nem okoz nehézséget, az ellenőrzési kampányban tehát gyakorlatilag csak az egyéni (kényszer)vállalkozók akadhatnak fenn a munkaügyi hatóság ellenőrzésén.