Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Húsz százalékos áfát javasol a BKIK

2004.08.18. 16:32
Jelentős adócsökkentés javasol a kormánynak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A testület kétkulcsos szja-t, húsz százalékos áfát szeretne, és egyaránt bírálja a kormányt és a jegybankot.
Szükség van az államháztartási reform kidolgozására és végrehajtására, ez eddig csak gondolatok szintjén nyert teret - áll abban a helyzetértékelésben, melyet a BKIK a jövő évi adó-csökkentésekre vonatkozó javaslataihoz készített. A magyar gazdaság, a nagy- és a kis-, középvállalkozások versenyképességének javítását egyaránt elsődlegesen az adóterhelés mérséklésével lehet biztosítani - állapítja meg a kamara.

Kétkulcsos szja, kisebb áfa

A kamara jövőre kétkulcsos személyi jövedelemadót szeretne, melyre vonatkozóan két változatot is készítettek. A 2,4 milliós határ mellett 18 és 36 vagy 20 és 38 százalékos adótáblát javasolnak. Midemellett megkerülhetetlen tartják a munkáltatói bérterhek jelentős csökkentését is. A javaslatokat ismertető Koji László, a BKIK elnöke kiemelte: célszerű lenne a munkáltatót terhelő, négyféle járulék alapjának egységesítése, ezek egy adónemkódon történő egyösszegű bevallási és befizetési lehetőségének megteremtése.

A kamara álláspontja szerint, mivel az általános forgalmi adókulcsok jelenlegi magas szintje rontja a magyar gazdaság versenyképességét, annak legmagasabb kulcsát 2006-tól 20 százalékra kellene csökkenteni, ezt követően pedig az EU áfa-elszámolási szabályainak várható változásával párhuzamosan 15-16 százalékra.

Átfogó reformra van szükség

Koji László utalt arra, hogy a kamara jövő évi adómódosítási javaslatai a 2006-os nagyobb léptékű adóreform-elképzelést készítik elő, amely az szja- és tb-terhek 20-25 százalékos csökkentését tűzi ki célul.

Véleményük szerint az szja-nál a jövedelemhatárok inflációhoz kötött valorizálását törvényben kell szabályozni az éves infláció egységnyi növekedéséhez kapcsolva. A kamara véleménye szerint a nyugdíj- és egészségbiztosításban négy-öt éves program keretében célszerű a terhek nagyobb hányadát fokozatosan a munkavállalókra hárítani. A munkáltatói terhek csökkentését célszerű összekapcsolni azzal az elvárással, illetve követelménnyel, hogy a nettó munkajövedelmek kezdjenek jobban közeledni az EU-átlaghoz.

Sajnálatos, hogy a rendszerváltás óta nem készült a vállalkozók számára is "fogyasztható" gazdasági program, melyből a vállalkozó kiolvashatná, hogy milyen jövőképet állíthat fel vállalkozása számára - tartalmazza a helyzetértékelés. A BKIK elégedetlen a jegybankkal is, mint fogalmaznak, "nem segíti a vállalkozások verseny- és működőképességét a Magyar Nemzeti Bank kiszámíthatatlan és nehezen követhető árfolyam-politikája, melynek hatásai érzékeny veszteségeket okoznak a vállalkozásoknak és a költségvetésnek egyaránt. Nem szerencsés, hogy a Kormány és a Jegybank közötti összhang jóindulattal sem nevezhető harmonikusnak és még kevésbé gyümölcsözőnek".

Iparűzési adó: végleg eltörölni

A BKIK elnöke közölte: mivel az iparűzési adó rendszere idegen az unióban, ahol mindössze két országban van hasonló elvonás, így ennek mértékét rövid távon csökkenteni kellene, majd hosszabb távon meg kell szüntetni. Emlékeztetett arra, hogy az unióban a vagyon típusú adóztatás felé mozdul el a rendszer, ám a lakosság jelentős részének megnyugtatása miatt ennek bevezetésekor rögzíteni kell, mi az az alsó határ, ami alatt még nem adóztatják meg például az ingatlanokat.

Koji László szerint az iparűzési adó jelentős módosítására 2005-ben valószínűleg még nem kerülhet sor, ám a későbbiekben célszerű lenne, ha az iparűzési adó alapjából le lehetne vonni a munkaadókat, illetve a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozókat terhelő költségeket. Ezek a társadalombiztosítási-, a baleseti- és a munkaadói járulék, a szakképzési, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás.

A BKIK úgy látja, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó alkalmazása hosszú távon is fenntartandó, sőt egyszerűsítése és hatályának kiterjesztése indokolt lenne.

A BKIK azt is javasolja, hogy a foglalkoztatás elősegítése, ösztönzése érdekében a pályakezdők, a csökkent munkaképességűek, illetve az 50 év feletti életkorban munkába állók esetén a munkáltató mentesülhessen a munkaadói befizetések alól.