Bokros Lajos: Módosítani kellene a költségvetést

2003.12.11. 21:55
Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter további költségvetési szigorításokat tartana szükségesnek. Szerinte be kell látni, hogy az euró 2008-as bevezetése illúzió. A Világbank igazgatója az Orbán-kormány gazdaságpolitikájára utalva Gyöngyösön közölte, ha az állam jobban tudná a piacnál, hogy mi a jó beruházás, akkor „sikerült volna a szocializmus”.
A valutaválság miatt szükséges volna a 2004-es költségvetés végszavazás előtti módosítása, jelentette ki Bokros Lajos csütörtökön Gyöngyösön. „Az a költségvetési terv, ami a valutaválság előtt elegendőnek látszott, ma már nem elegendő” – közölte a Világbank igazgatója a gyöngyösi Liberális Klub rendezvényén.

A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, a háromszázalékos kamatemelés legalább kétszázmilliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek, és a MOL sikertelen privatizációja is további ötvenmilliárd forinttól fosztja meg a büdzsét. Bokros Lajos fontos lépésnek nevezte a lakáshitelezés szigorítását, de ez nem elegendő, a költségvetési politika további szigorítására van szükség.

Csökkenteni kellene az adóterheket

Ezzel párhuzamosan kívánatos volna az adóterhek radikális csökkentése és a húsz éve napirenden tartott államháztartási reform elindítása is. Bokros Lajos kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy a nemzetközi piacok egyöntetű megítélése szerint nem reális cél az euró 2008-as Magyarországi bevezetése.

Ha egy kormány nem reális célkitűzést hangoztat, az egyértelműen hiteltelenné teszi a politikáját, mondta Bokros. A magyar kormánynak fontos volna belátnia, hogy ha ez a cél júniusban teljesíthetőnek látszott, ma már egyértelműen nem tűnik megvalósíthatónak. A volt pénzügyminiszter szerint az államháztartási egyensúlyt és a versenyképességet romboló gazdaságpolitika 2000-ben kezdődött el, amikor az „ezredforduló kormánya” úgy gondolta, hogy a belső kereslet növelésével érdemes felpörgetni a világgazdasági lanyhulás miatt csökkenő, addig export és beruházás vezérelt növekedést.

"A túlköltekezést megállítani!"

A fedezetlen bérkiáramlás nyomán élénkülő kereslet ugyanis fokozódó importot jelent, ami azonnal lerontja a külkereskedelmi mérleget, és a többletfogyasztást csak külföldi hitelekből lehet finanszírozni. Ebben a helyzetben a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladat a munkaerő versenyképességének és a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása; Bokros szerint ez elsősorban a fedezetlen bérkiáramlás korlátozását és a költségvetés túlköltekezésének megállítását jelenti.

Versenyképességet romboló tényezők

Magyarországon nem csupán az államháztartási hiány, hanem a költségvetési újraelosztás mértéke és az újraelosztás szerkezete is rombolja a versenyképességet. A volt pénzügyminiszter posztkádáristának nevezte az előző kormány által 2000-ben elindított, az állami beruházásokra épülő voluntarista gazdaságösztönző gazdaságpolitikát. Ugyanis, ha az állam jobban tudná, hogy mi a jó beruházás, mint a piac, akkor „sikerült volna a szocializmus” – mondta.

A magyar gazdaság másik súlyos gondjaként jelölte meg a volt pénzügyminiszter az egészségügy és az oktatás elmaradt reformját, mert ma a világszínvonalú iparhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz drámai módon lecsúszott oktatás és egészségügy társul.